Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyot kaszáltak a hét végén a balatoni vendéglősök, amiben a hőségen kívül része volt az elmaradt Balaton-átúszásnak is. Akadt, ahol több hétnek megfelelő forgalmat bonyolítottak le szűk két nap alatt, olyan vendéglátós is volt, aki szerint a hetvenes-nyolcvanas éveket idézte a hétvége, amikor még özönlöttek az „endékások” a tóhoz. A stabil vendéglősöket ad hoc fejlesztésekre, új dolgozók felvételére is sarkallta a roham. Az érem másik – sötétebb – oldalát látták a budapesti éttermek, amelyekben a kánikula miatt alig volt vendég. A kereskedelemben is rugalmasan kellett reagálni: a vevők máskor és mást vásárolnak, mint egyébként, jellemzően korán vagy későn mennek a boltba és a könnyű, kevés sütés-főzést igénylő élelmiszereket keresik. Iparcikket viszont csak az vesz most, aki valamiért ezt nem tudja elhalasztani, s ennek hatása vélhetően a statisztikákban is megjelenik majd. A kórházakban is szükség volt öntevékeny megoldásokra, volt, ahol party service-es jéggel hűtötték a betegeket. Nagyobb gond azonban az, hogy a hőség olyan ápolási többletköltségeket okoz, amelyek nincsenek bekalkulálva a finanszírozás alapjául szolgáló, a szokatlan hőmérsékleti viszonyokkal nem foglalkozó szakmai protokollokba.
