A tündérmesék, varázsmesék világát – melyet ma összefoglaló néven fantasyként emlegetünk – igénylik az emberek, ezek ugyanis a klasszikus népmesék évezredes tradícióiból erednek – mondta lapunknak Réz András esztéta. Az ilyen meséken keresztül a közösség tagjai megerősítik saját értékeiket, a gyerekeket pedig beavatják az emberi kapcsolatok és az erkölcs világába, miközben szórakoztatják is magukat. A Harry Potter-jelenség esetében természetesen ennél jóval többről van szó – az örök igény ugyanis egy újfajta piaci magatartással párosul, melyben a gyerekek már önálló fogyasztóvá léptek elő. Utóbbi jelenség viszonylag új keletű, legfeljebb huszonöt-harminc éves múltra tekint vissza Réz András szerint – nagyjából ekkor jelentek meg a kifejezetten gyerekeket célzó marketingeszközök. A könyvkiadás ráadásul el is tud szakadni a gyermektermékek hagyományos szezonalitásától (mely a karácsonyi és egyéb ünnepek körül csúcsosodik ki).
A Harry Potter az első kötet után lett manipulatív anyag, totálmarketing szállt rá, továbbá „kiderítették”, hogy a gyerekek ettől fognak olvasni és tanulni, így ma már nem lehet kihámozni, ebből mennyi a manipuláció és mennyi a valós kultusz – állítja Almási Miklós, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója. Az igazi üzletet pedig nem az író, sokkal inkább a kiadó generálja Réz András szerint azzal, hogy bizonyos könyveknél beveti ezeket a marketingeszközöket. A marketingpszichológia eszközeivel ma már mesterségesen is lehet kultuszt generálni, de alapanyagra persze mindenképpen szükség van, melyet csak művész tud előállítani, például a Mátrix esetében – mondja Almási Miklós. Az igazi kultusz ugyanakkor nem tervezhető, mert valami olyat érint meg az adott mű, ami benne van a levegőben, de addig senki sem fogalmazta meg. A Harry Potter esetében egyértelműen meghatározhatóak a kulturális előzmények. Diana Wynne Jones angol írónő Chrestomanci sorozata, amely feltűnően hasonlít a Harry Potter-világhoz, Rowling 10-12 éves korában volt hatalmas siker, de minden bizonnyal nem koppintásról, hanem az írónőre gyakorolt hatásról van szó – tudtuk meg Réz Andrástól. A varázslótanonc története tehát szervesen folytatja a brit irodalom hagyományait (az említett mesén kívül elég Tolkien műveire vagy az Alice Csodaországban-ra gondolni), mely további fontos adalék a kultusz és a példátlan siker kialakulásához. Harry Potter akkora üzlet, amilyen a maga kategóriájában soha nem volt és nem is lesz, olyan kivétel, melyből nem lehet rendszerszabályt építeni – összegezte Almási Miklós.
Plankó Gergely