Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) szerződésszegés esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) is kiróhat büntetést július 1-jétől. Jóllehet a büntetést – lényegét tekintve – a járulékfizetők pénzéből egyenlíti ki a biztosító, a tervek szerint a bírság nagy része – várhatóan 80 százaléka – visszafolyik majd az E-Alapba. A fennmaradó 20 százalékot a felügyelet előre meghatározott célokra fordíthatja, például betegtájékoztatásra vagy az ügyfélfogadással összefüggő szolgáltatások fejlesztésére. A bírság összege akár 50 millió forintra is rúghat a most módosított, a felügyeletre vonatkozó törvény alapján.
Az EBF elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályváltozás eredményeként a szankciókat mostantól nem egy előre meghatározott – és gyakorta életszerűtlen – sorrendben kell kiróni, hanem a felügyelet szabadon eldöntheti, hogy bizonyos helyzetekben mely büntetésfajtát alkalmazza. Kovácsy Zsombor szerint ez a lehetőség azért fontos, mert így mód lesz a preventív beavatkozásokra is. Vagyis a hatóság az eddiginél hatékonyabban közbeavatkozhat, ha jogsértő helyzetről szerez tudomást, és nem csupán az utólagos büntetésre lesz módja.
Az eddig beérkezett panaszok egy részében korábban is felmerült az OEP felelőssége, ám törvényi lehetőség híján a biztosítót nem lehetett szankcionálni. Ennek ellenére a felügyelet minden ilyen esetben megkereste az OEP-et, amely többnyire megnyugtató választ adott a kérdéses ügyben – mondta el az elnök. Hozzátette azt is: van néhány ügy folyamatban, amelyben nem zárható ki a pénztár felelőssége. Kovácsy Zsombor tájékoztatása szerint a legjellemzőbb probléma, hogy a szolgáltató vitatja a teljesítményelszámolás gyakorlatát, illetve egy-egy területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató sérelmezi, hogy helyette valaki mással kötött az OEP finanszírozási szerződést.
Az elnök kitért arra is, hogy az egészségbiztosítási modellváltás úgymond átmeneti, főként a tagtoborzást célzó időszakában – vagyis a 2008. januárjától kezdődő néhány hónapban – már ellenőrizheti az EBF a versengő társaságokat. Ennek persze előfeltétele, hogy ne csak az egészségügyi szolgáltatással összefüggő jogosítványa maradjon a felügyeletnek, hanem arra is módjuk legyen, hogy a biztosítók piaci viselkedését (beleértve a tagtoborzást és a reklámtevékenységet) is kontrollálják. Várhatóan még a nyár folyamán előkészítik az ezzel kapcsolatos törvénytervezeteket, és ősszel a parlament elé terjesztik azokat.
Az elnök szerint a kibővült feladatkörre lesz elég idejük felkészülni. Kovácsy Zsombor azt mondja, ha az EBF átfogó ágazati felügyeletet lát el a későbbiekben, akár a mostani, mintegy 60 fős munkatársi létszám legalább háromszorosára lesz szükség és a jelenlegi, félmilliárd forint körüli költségvetést is meg kell sokszorozni. Elképzelhető azonban, hogy a későbbiekben nem elsősorban költségvetési pénzekből tartja fenn magát a felügyelet, hanem a piacra lépő üzleti biztosítóknak is hozzá kell járulniuk az EBF büdzséjéhez.
