Az állami monopóliumok egyik utolsó bástyája dőlhet ki az EU-ban, ha egyszer végéhez ér a postai liberalizáció. Ez azonban nem holnap lesz, hiszen az Európai Parlament e heti szavazása után az eddiginél is valószínűbb, hogy az eredeti terveknél később indul be a folyamat, addig még alapfogalmakat is tisztázni kell. A legtöbb vitát kiváltó úgynevezett egyetemes szolgáltatások esetében nemcsak a meghatározásuk vet fel kérdéseket, hanem finanszírozásuk is; az unió elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen módon támogatást élvezzenek a különben veszteséges szolgáltatások, a Magyar Posta részéről azonban van olyan vezetői vélemény is, hogy a hatékonyság növelése is elegendő lenne. Az is lehet, hogy a mind fontosabb szerepet játszó alternatív szolgáltatók, de még inkább a technikai fejlődés oldják meg a problémát. Az elektronikus csatornák előretörése már ma is háttérbe szorítja a magánlevelezést, és a bankok, illetve a közüzemi szolgáltatók Magyarországon is egyre nagyobb mértékben igyekeznek ezek felé terelni ügyfeleiket postai kiadásaik mérséklése érdekében. A nálunk is jelen lévő nemzetközi gyorsposta-szolgáltatók egyelőre kivárnak az alakulóban levő új piaci helyzet értékelésével.
