Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Júniusban hajszállal magasabb volt az év/éves infláció, mint májusban, így megszakadt a pár hónapja még megállíthatatlannak tűnő mérséklődés, ám a 8,6 százalékos – az előző hónaphoz képest 0,4 százalékos – fogyasztóiár-emelkedés nem aggasztja túlságosan a piacot. Ugyan a konszenzusnál is épp egytized százalékponttal magasabb lett a tegnap közzétett KSH-adat – a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők is 8,5 százalékot vártak –, szakértők szerint ez még nem elég ahhoz, hogy kilendüljön várt pályájáról a dezinflációs folyamat.
A drágulásban nagy szerepe volt annak, hogy a szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest fél százalékkal emelkedtek, ami ugyan jobb a májusi, több mint egyszázalékos plusznál, de még mindig elég soknak számít. Emögött a legjelentősebb tényező a tervezett társasutazások hatszázalékos növekedése, s ezen belül is a külföldi utazások árindexe volt – mondta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő makroelemzője. A nyári hónapokban a szezonálisan változó árak általában eléggé hektikusan alakulnak: most a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek árai a vártnál kevésbé estek vissza, így ez sem tudta gátolni az infláció növekedését. Ám ha a várt mértékű árcsökkenések elmaradtak is júniusban, júliusra már biztosra vehető a további dezinfláció e termékeknél – véli Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank szakértője. (Hozzátartozik ehhez persze, hogy a szezonális kiárusítások igazán július–augusztusban indulnak be – a szerk.) Az élelmiszerárak esetében viszont szkeptikus az elemző. Az ilyenkor megszokottnál azok is magasabbak, és bár a későbbiek során itt is mérséklődésre lehet számítani, a tavasz végi fagykárok és az esetleges aszály még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. Kedvezőtlenül hathat az atlanti-óceáni hurrikánszezon is, amely – ha katasztrofálisan alakul, különösen az Egyesült Államokban – tovább növelheti a már amúgy is 70 dollár fölött járó olajárat. Az üzemanyagok, illetve a kenőanyagok már így is az utóbbi hónapok egyik legmeghatározóbb tényezőjének számítanak. Az inflációs kosárban öt százalék fölötti súllyal rendelkező kategórián belül az árak júniusban 2,7 százalékkal növekedtek az előző hónaphoz képest.
Mivel e hónapban a jelentős emelkedéseket nem csak az eleve sokat ingadozó élelmiszer-, illetve olajárak okozták, a maginfláció is megugrott 5,9 százalékra, ez kéttized százalékpontos emelkedést jelent májushoz képest. Ez azért is kellemetlen, mert a jegybank monetáris tanácsa a júniusi kamatmeghatározó ülés után a kedvező maginflációval és szolgáltatásárakkal magyarázta a vágást – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank prognosztája. A júniusi adatok ugyan még nem zárják ki, hogy a testület a várakozásoknak megfelelően tovább csökkentse az alapkamatot, mivel azok a hosszú távú pályát nem befolyásolják, ám a kommunikációra jobban kell vigyázniuk egy újabb vágás esetén, különösen az elmúlt hónap kritikus visszhangja után. A további monetáris lazítást a külpiaci környezet és a középtávú fundamentumok alakulása támogathatja, míg az előbb említett maginfláció és szolgáltatásárak ellenérvként szolgálhatnak. Jelenleg a júliusi, illetve augusztusi kamatvágás között ingadoznak az elemzők; a július 23-ai kamatdöntés előtt jövő szerdán jön ki a májusi béradat, amely nagyban befolyásolhatja a monetáris döntéshozók véleményét.
Ami a forintot illeti, a piac mostani meglátása szerint az év egészében megmaradhat a 250 forint/euró körüli árfolyam, egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy az erős forintárfolyamot devizapiaci ügyletekkel gyengítheti a jegybank.
