Nem kizárt, hogy júniusban megtorpant az infláció áprilisban elkezdődött mérsékelt ütemű csökkenése. A NAPI-konszenzus 8,5 százalék lett, ez megegyezik a májusi drágulás mértékével – ráadásul többen 8,6 százalékot is elképzelhetőnek tartanak. Az év második felében további inflációs kockázatokra lehet számítani, elsősorban az élelmiszerárak alakulása miatt – véli Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A globális aszály már eddig jelentősen megnövelte a gabonaárakat, s a bioetanol-gyártás is ebbe az irányba hat – ezek a hatások akár tartós dráguláshoz is vezethetnek. Mindez a kenyér- és péksüteményárakon túl hatással lesz a tej- és húsárakra is. Kockázatot jelent az olajár további emelkedése is, ami a jelenlegi 72 dollár körüli értékével kezdi megközelíteni az eddigi csúcsot (77,58 dollár). Egyelőre azonban az erős forint mérsékli ennek a hazai árnövelő hatását. Az MNB-nek ugyan csak a maginflációra van hatása, a céljai között viszont a teljes infláció szerepel. Ugyanez igaz az inflációról szóló maastrichti kritériumra, mindez pedig megnehezíti a jegybanki célok teljesítését – tette hozzá Suppan.
A KSH által holnap publikálandó júniusi adatokra viszont ezek egyelőre csak kissé hatnak. A legjelentősebb a benzinár átlagon felüli drágulása, ami már az előző hónapban is jelentősen növelte az inflációt. Ugyanez igaz a Főtáv 8,2 százalékos áremelésére, ami a háztartási energiát drágítja. Ennek az egyik fele már szintén korábban megjelent a fogyasztói árakban – mondta Bebesy Dániel, a CIB Bank szakértője. A ruházatnál a leárazások és a tartós fogyasztási cikkek árának az erős forint miatti további csökkenése mérsékli a júniusi drágulást. A szolgáltatások árai – amelyek májusban nagy meglepetésre 1,1 százalék hó/hó növekedést mutattak – megmaradhatnak ezen a magas szinten – véli Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Összességében azonban ebben a hónapban nagy újdonság nem várható. Amennyiben a nagyobb meglepetések elmaradnak, a korábban várt csökkenési ütem megmaradhat, „csak” magasabb szintre kerül. Júliusra a gyógyszerárak csökkenésére lehet számítani, szeptemberben pedig kikerül a bázisból a tavalyi áfa- és az energiaár-emelés – állapítja meg Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője. Jövő január-februárban szintén a bázishatás okozta csökkenésre lehet számítani, hiszen ekkor további hatósági áremelések esnek ki.
