Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nincs összesített adat arról, hogy az egyes egészségügyi intézmények hány dolgozótól válnak meg az átalakítások következtében. Annyi azonban bizonyos, hogy – a jogszabályok alapján – csak azok a kórházak és rendelőintézetek számíthatnak a leépítések költségeinek központi fedezetére, amelyek július 1-jéig jelezték az ezzel kapcsolatos szándékukat. Információink szerint eddig a csaknem 170 ellátóból csak 19 értesítette a területileg illetékes munkaügyi központot.
Míg Horváth Ágnes egészségügyi miniszter érthetetlennek nevezte, hogy a kórházak nem vagy csak nagyon lassan alkalmazkodnak az új körülményekhez, addig a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ez nem meglepő. Varga Ferenc lapunknak elmondta: a leépítést nem mindig jelzik az intézmények. Az elnök emlékeztetett arra a törvényi rendelkezésre, amely szerint a munkáltatónak csak akkor kell jeleznie létszámcsökkentési szándékát, ha az 30-nál több dolgozót vagy a munkatársak több mint tíz százalékát érinti. A közepes méretű, 200-300 ágyas kórházakban sajátos helyzet alakulhat ki, hiszen ezeknek az intézménynek nem kell jelezniük az elbocsátást, jóllehet súlyos működési problémák alakulhatnak ki néhány szakorvos és szakdolgozó távozása miatt.
A mobilitási programról szólva Varga Ferenc megjegyezte: jó gesztus, de valós mozgatóerővel nem bír a szaktárca áttelepülést segítő akciója. A kudarc okát az elnök abban látja, hogy a pályázaton elnyerhető támogatásnak alig több mint a felével számolhatnak a jelentkezők, hiszen a támogatási összeg adó- és járulékköteles jövedelem. Ráadásul nincs átjárhatóság a járó- és a fekvőbeteg-ellátók között, vagyis azok, akik kórházban dolgoztak, a későbbiekben is csak ott vállalhatnak munkát. Mindemellett a munkáltatói jogviszonyt sem lehet módosítani, tehát aki eddig közalkalmazott volt, annak ezután is annak kell lennie, ha támogatásra pályázik.
A mobilitási program végrehajtását koordináló Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA) optimistán nyilatkoznak az akcióról, jóllehet a június 1-jei indulás óta a jelentkezők száma még mindig nem érte el a tízet. A programot több újdonsággal is kiegészítik a napokban – tudta meg lapunk. A jelentkezési határidőt július 31-éről október 31-ére tolják ki, továbbá a pályázóknak ezután már csak adózniuk kell a támogatási összegből, az egészségügyi hozzájárulás kifizetését – vélhetően az 500 millió forintos központi keret terhére – átvállalják tőlük. A munka nélkül maradt egészségügyi dolgozók továbbra is csak elektronikus úton jelentkezhetnek a programra.
Az OFA-nál azt is elmondták, hogy bár kevés a pályázó, nagyon sok az érdeklődő. Noha a gyér érdeklődést általában a magyarok sokat emlegetett röghöz kötöttségével magyarázzák az illetékesek, akadnak kivételek is. Van olyan pályázó, aki mostani lakóhelyétől 300-400 kilométerre is hajlandó munkát vállalni.
Mindeközben a Magyar Orvosi Kamara tájékoztatása alapján az ország európai uniós csatlakozása óta több mint kétezer doktor regisztráltatta magát valamely tagállamban, közülük 1460 kapott engedélyt.
