Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei első negyedéves folyó fizetési mérleg hiányát átlagosan 1,2 milliárd euróra prognosztizálják a NAPI Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők (a legutóbbi Reuters-konszenzus 1,18 milliárd euró lett). Ez az adat nem tér el lényegesen az utóbbi két negyedév hiányszámaitól, de érdemben kisebb a tavalyi első negyedévi csaknem másfél milliárd eurónál. Ez a nagyságrend várhatóan az év további részére is érvényes lesz, így éves szinten 4,6 milliárd euró hiánnyal lehet számolni – mindez az utóbbi évekhez képest jelentős javulást jelent. Ez a 4,5 százalékos GDP-arányos hiány az elmúlt tíz év legkedvezőbb adatának számít, miután 1997 óta, amikor az adósság mértéke megegyezett a mostanra várttal, szinte minden évben 6 százaléknál magasabb volt a deficit, és csak tavaly csökkent először hat százalék alá.
A kedvező számok – amelyeket holnap tesz közzé a jegybank – magyarázata alapvetően az áruforgalom kedvező alakulása. Az export ugyanis egy rövid stagnálást követően a tavalyi utolsó negyedévtől kezdve ismét növekvő ütemű pályára került – mondta Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője. A szolgáltatások egyenlege emellett már régóta pozitív, azonban a jövedelmek áramlása, főleg az osztalékfizetésekre visszavezethető szezonális okok miatt, negatív maradt. Az év további részében a fő kérdés továbbra is a lakossági fogyasztás alakulása, hiszen ennek növekedése újabb importbővüléshez vezethet.
A folyó mérleg finanszírozási oldalán kedvező tendencia lehet a portfólióból való fedezésének visszaesése, amelyre akár 2008 egészét nézve nem is lesz szükség, amennyiben a külföldi működőtőke-beáramlás a mostani 2,5 milliárd eurós szinten marad a későbbi években is – véli Samu János, a Concorde Alapkezelő szakértője. Ez a szint pedig még a magyar nagyvállalatok – mint a Mol vagy az OTP – régión belüli terjeszkedései mellett is reálisnak tűnik.
A finanszírozásban szintén nagy szerepet játszó devizában denominált hitelek havi szinten 300-350 millió euró körül alakulhatnak, s ez éves szinten a 3,0-3,5 milliárd eurós szintet is elérheti – mondta Németh Dávid, az ING prognosztája. Így a külföld felé való magyar eladósodás a tavalyi GDP-arányos 75,6-ről 80,5 százalékra, míg jövőre akár 82 százalékra növekedhet – tette hozzá Lányi. A folyó mérleget az idén még nem javítják jelentős mértékben az uniós alapokból beáramló pénzek, ezek azonban a következő esztendőkben fontos szerephez juthatnak és segíthetik a finanszírozást.
