Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szinte csak hideget kapott a gazdasági minisztérium képviselője a parlament energiapolitikai albizottságának tegnapi ülésén, ahol a 2020-ig tartó energiapolitikai koncepció volt napirenden. A stratégia szerint mindenképpen szükséges csökkenteni Magyarország energiafüggőségét, ami különösen igaz a földgázra, ám ez nem zárja ki azt, hogy rövidesen engedélyt kapjanak azok a cégek, amelyek gázalapú erőművek építését tervezik – mondta Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára. Véleménye szerint csak a gázturbinás erőművek építhetőek meg gyorsan, ráadásul ezek azt a hiányzó, úgynevezett szabályozó energiát képesek előállítani, ami ma hiányzik a villamosenergia-rendszerből a csúcsfogyasztási időszakban. Az utóbbi napokban ugyanis éppen a légkondicionáló berendezések miatt ugrott meg a csúcsterhelés, a tartalékok hiánya pedig sérülékennyé teszi az energiarendszert. A koncepció másik alapvetése, hogy atomenergia nélkül képtelenség folyamatosan biztonságos módon üzemeltetni a magyar energiarendszert, ezért hamarosan dönteni kell arról, hogy a 2020–2025 közötti időszakban milyen új atomerőműveket kell építeni.
A bírálók szerint inkább aktuálpolitikai számvetés, semmint középtávú koncepció a gazdasági tárca munkája. Szanyi Tibor (MSZP) hiányolta az ambiciózus célkitűzéseket, a megújuló energia részarányának megjelölését, ideértve a vízerőművek kérdését. A koncepció hibája, hogy a versenyképességet nem a magyar gazdaság, hanem az energiaszektor szempontjából kezeli. Szemán Barna, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője az unióhoz való viszonyt, illetve a regionális szemléletet hiányolta az anyagból. Podolák György, a bizottság szocialista elnöke hasonlóan vélekedve utalt a hétfőn elfogadott új villamosenergia-törvényre, amely az erőfölényes piaci pozíciót már nem csak nemzeti szinten definiálja.
