Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Államreform Bizottság (ÁRB) lapunk birtokába került koncepciója alapján az OEP eddigi szerepét idővel öt, államilag alapított új szervezet venné át. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségügyi rendszer átfogó működtetéséért felelne, vagyis jelenlegi formájában megszűnne. A nemzeti kockázatközösség fennmaradását garantálná a járulékbeszedés központosított rendszerének, valamint az OEP adatgyűjtéssel és -elemzéssel kapcsolatos feladatainak változatlanul hagyása. Az öt új egészségbiztosítási pénztár „korrigált fejkvóta visszaosztása révén jutna hozzá a járulékbevételekhez”.
A pénztárak eldönthetik, mely szolgáltatóval kötnek finanszírozási szerződést, de minden régióban szerződniük kell valamely szolgáltatóval, biztosítva ezzel az országos lefedettséget. Az ÁRB javaslata az SZDSZ vegyes modelljéhez képest kontrolláltabb piacosodást és fokozatosabb átalakulást eredményez – olvasható a dokumentumban.
Az anyag részletezi az OEP szerepváltozásának lényegét is: eszerint költségvetési intézményként szűkített feladatkörrel ugyan, de megmaradna, mint az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve. Az adatok kezelése és feldolgozása mellett a legnagyobb költségű beavatkozások állami viszontbiztosítója volna a későbbiekben. Emellett állami tőkével, az MFB tulajdonlásával öt ellátásfinanszírozó társaság jönne létre, amelyben 2011-ig az állam legalább 51 százalékos tulajdonos lenne. A fennmaradó 49 százalékot úgy osztanák meg, hogy a már működő, nonprofit egészségpénztárak és az irányított betegellátási rendszer (IBR) keretében működő ellátásszervező szervezetek 15 százalékos üzletrészre pályázhatnának. A fennmaradó 34 százalékos tulajdonhányadot bármely piaci befektető megvásárolhatja; egy befektető azonban csak egy ellátásfinanszírozóban lehetne tulajdonos.
A biztosítótársaságok egyelőre tanácstalanok, a főszereplésükkel végrehajtandó reform részleteit még nem ismerik. A koalíciós megállapodás biztosítókat érintő elemeiről szerdán ad tájékoztatást a szaktárca; addig csak a kérdések megfogalmazására van módjuk – mondta lapunknak Paál Zoltán, a Generali-Providencia ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint továbbra is kérdéses, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőként jelenhetnek-e meg a piacon. A kormányfő által vasárnap este felvázolt modell alapján az a valószínűbb, hogy pénzügyi befektetők lehetnek. Eszerint viszont semmilyen szakmai szintű beleszólásuk nem lehetne a működésbe, csakhogy e lehetőség nem tűnik túlságosan csábítónak – mondta Paál. Az igazgató szerint szerepvállalásuk egyik sarkalatos pontja a politikai kockázat, ennek kezelése viszont a tőlük várt befektetési minimumtól is függ. A másik fontos elem az, hogy az állam mekkora időre garantálja a részesedést; ha csak rövid távon számíthatnak erre, akkor a jelenlegi politikai helyzetben sokan nem merik vállalni a kockázatot.
