Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A monetáris tanács tegnapi kamatmeghatározó ülésén 25 bázispontos vágásáról döntött, így 7,75 százalékra csökkent az október óta változatlan jegybanki alapkamat. Bár a döntés meglepte a piaci szereplőket, a monetáris tanács jelentős többséggel szavazta meg a változtatást: tízen szavaztak a vágásra (kilencen 25 bázispontra és egy tag 50-re), s csak ketten támogatták a tartást. Valószínű, hogy Bánfi Tamás szavazott az 50 bázispontos csökkentésre és a most utolsó alkalommal jelen lévő Adamecz Péter és Auth Henrik a tartásra, azonban ez csak a július közepén nyilvánosságra kerülő jegyzőkönyvből fog kiderülni. Egy hónappal ezelőtt ez az arány 7–6 volt a tartás javára. A változtatást a monetáris tanács az áremelkedés kedvező alakulásával és a béradatok növekedésének mérséklődésével indokolta. Az infláció továbbra is a jegybank által előre jelzett pályán halad, s az alapfolyamatot megragadó rövid bázisú, szezonálisan kiigazított maginfláció háromszázalékos szintje összhangban van az árstabilitással – derül ki a monetáris tanács közleményéből. Ez az elmúlt hónapban felmerült magas inflációs várakozások csökkenését jelentheti, s a belföldi kereslet növekedésének májusi mérséklődése szintén az árnövekedés visszafogására hat.
A másik fő érv, hogy az MNB számításai szerint a versenyszféra bérkifizetései mérsékeltebb növekedést mutattak a májusihoz képest, ugyanis a KSH adataiban a munkapiaci és adózási szabályok változásai is jelen voltak, s ez a torzítás okozta az áprilisinál nagyobb mértékben növekvő béradatokat. A közleményből kiderült, a jegybank saját számításokat végzett a béradatok megtisztítása érdekében – egy hónapja még épp egy ilyen vizsgálat hiányát, pontosabban a rendelkezésre álló információk elégtelenségét említette az akkori, kamattartásról kiadott közlemény.
A bérnövekedésekre a szolgáltató szektor a foglalkoztatás csökkenésével reagált, így ez is az inflációs kockázatok csökkenését igazolja, a bérek alakulásának indikátoraként is működő piaci szolgáltatások árainak kedvező alakulása mellett. Mindezek az monetáris tanács szerint lehetővé tették, hogy a forintbefektetések kockázati megítélésével összhangban csökkentsék az alapkamatot, a további vágásokat azonban az infláció kedvező alakulásától teszik függővé.
