Nem javultak érdemben azok a kamatvágáshoz szükséges kritériumok, amelyekre a jegybank monetáris tanácsa (MT) a múlt havi kamatmeghatározó ülésén hivatkozott, így a tíz elemző véleményén alapuló NAPI-konszenzus szerint a testület a hétfői kamatdöntő ülésen továbbra is a tartás mellett szavaz. A KSH kedden nyilvánossá tett áprilisi béradatai a bérkiáramlás további dinamikájáról számolnak be a versenyszféra területén – a havi bruttó keresetek év/év 12,2 százalékra növekedtek az áprilisi 10,2 százalék után –, s az ebben rejlő inflációs kockázatok megerősíthetik a tartó oldalt az eddigi vélekedéseikben (NAPI Gazdaság, 2007. június 20., 1–2. oldal). A képet árnyalja, hogy a piaci szolgáltatásokban továbbra sincs nyoma a bérinflációnak, holott oda „gyűrűzik” be a leghamarabb a bérkiáramlás, viszont a gazdaság kifehéredésének mértéke szeptemberig várhatóan nem látszik tisztán, így továbbra sem várható összhang a tanácson belül a kérdés megítélésében – véli Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A fogyasztói árak és a maginfláció alakulása a jegybank által várt, enyhén mérséklődő pályán halad, azonban a májusi 8,5 százalékos szint még mindig elég magas ahhoz, hogy a csökkentés melletti fő érv legyen. A nemzetközi környezet pedig további tartás melletti érvekkel szolgált az elmúlt egy hónapban. Az USA állampapírpiacán történt kamatemelkedések megmutatták, hogy a forint még elég sérülékeny, mivel a régióban ekkor a magyar valuta gyengült a legnagyobb mértékben – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Emelkedő kamatkörnyezet jellemzi a fejlett piacokat és a régiót is, ami szűkíti a jegybank mozgásterét – tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az ECB várhatóan tovább emel, és a brit, valamint a lengyel és cseh jegybank is egy esetleges emelést kommunikál. Így attól függetlenül, hogy mikor kezdi el az MT a vágást, várhatóan jövőre 6,5 százalékos szinten elakadhat a csökkentés.
Az, hogy mi lesz a következő egy hónapban, az több, előre jelezhetetlen kérdéstől függ, azt viszont lehet tudni, hogy a júliusi ülésen már egy megváltozott összetételű MT dönt a kamatról. A monetáris szigor pártján álló „régiek” közül Adamecz Péter és Auth Henrik kikerül július elején, így Király Júliával, a leendő jegybankalelnökkel kiegészülve 12 fősre csökken az eddig 13 fős testület. Kérdés, hogy ez a változás a májusi 7:6 után – amikor egy szavazat híján nem csökkentették az alapkamatot – a vágás irányába tolhatja-e el a szavazatok összességét – vetette fel Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Amennyiben mindenki kitartana a májusi szavazata mellett, azaz most sem következne be változás, akkor függetlenül attól, hogy Király hogyan szavaz, júliusban sem változtatnának a kamaton. Ennek oka, hogy döntetlen esetén az elnök szavazata számít, és Simor tartásra voksolt az eddigiekben. Bár nincs kizárva, hogy valamelyik tag megváltoztatja a véleményét, az elemzők többsége augusztusra várja a csökkentés kezdetét, s így év végére hétszázalékos alapkamatra számítanak.
