Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első negyedéves GDP-adatot a KSH a 3,0 százalékos első becslésről 2,8 százalékra módosította, a beruházások esetében a 0,8 százalékos bővülés helyett az új érték 2,3 százalékos csökkenés. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők azonban egyáltalán nem látják borúsan a helyzetet. Az új GDP-adat belefér a hivatal által megadott 0,2 százalékpontos hibahatárba, ráadásul a piac még ennél is gyengébb teljesítményt, 2,3 százalék körüli értéket várt az első negyedévtől – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szakértője.
A beruházási adatoknál a 3,1 százalékpontos különbségre is van magyarázat. Azokat ugyanis jórészt a módszertani változtatások – például az indexszámítás – okozták, a kisebbik rész pedig a vizsgált szakágazatokban rejlő különbségekre vezethető vissza – véli Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A beruházási statisztika a GDP-adatoknál felhasznált szakágazatok csupán 80–85 százalékát nézi, s ebben a negyedévben az átlagosnál jóval visszafogottabbak voltak az eddig nem vizsgált területek a fejlesztésekben. A negyedévet jellemző 2,3 százalékos beruházáscsökkenés pedig az előző egy év folyamatai alapján egyáltalán nem kétségbeejtő – mondta Németh, aki szerint az év/év dinamika a következő negyedévben nagy eséllyel pozitív lesz.
A fogyasztás esetében beigazolódtak az előzetes GDP megjelenését követő sejtések: a lakosság a vártnál jobban „simítja” a fogyasztását. A háztartások fogyasztási kiadásai 0,6 százalékkal növekedtek, miközben a reálbérek még mindig nem fejezték be a csökkenést. Ez azonban nem jelent inflációs nyomást, mivel emellett a természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás nagymértékben csökkent, így összességében 0,8 százalékkal esett a fogyasztás – állapította meg Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Kevéssé meglepő, hogy az export további bővülése maradt a GDP motorja 17,6 százalékos növekedéssel, s emellett az import csak 14,9 százalékkal bővült – derül ki a KSH adataiból. Ez a termelői oldalon is megfigyelhető, hiszen a kivitel több mint hatvan százalékát adó feldolgozóipar 10,2 százalékkal növekedett, s ez messze meghaladja a többi ágazat bővülését. Az árutermelő ágazatok 7,5 százalékos növekedését a szolgáltatások stagnálása fogta vissza.
