Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első nehéz éven túlvan az ország, most már nem a nekirugaszkodásra, hanem az eddig meghozott reformintézkedések „finomhangolására” van szükség, megtartva a már megszerzett lendületet. A nagy rendszerek átalakításánál nem lehet egyszerűen más országokban alkalmazott modelleket lemásolni, ezeket a sajátos, nemzeti kultúrához kell igazítani – mondta a Magyar Bankszövetség konferenciáján Gyurcsány Ferenc kormányfő. Újra hitet tett az MNB függetlensége mellett is, ám hozzátette: a függetlenség az ő értelmezése szerint nem jelent szembenállást. Éppen ezért is tartja példamutatónak a partneri viszonyt, amely az utóbbi időben kialakult a monetáris intézmény és a kormány között. Veres János pénzügyminiszter az eddig megtett reformintézkedéseken túl a jövőben olyan döntésekre helyezné a hangsúlyt, amelyek biztosítják a konvergenciafolyamat fenntarthatóságát. Így a skandináv példa nyomán idehaza is bevezetik a költségvetési kiadások középtávú plafonját, amelyet semmilyen körülmények között nem lehetne átlépni. A pénzügyér szerint fontos kérdés az önkormányzatok eladósodásának megelőzése, ugyanis nem festene jól az államháztartási mérlegben, ha a csökkenő kormányzati deficittel és adóssággal szemben az önkormányzatok hiánya és adóssága növekedne.
A jövő év elején várható adóváltozások között az úgynevezett kisadók és az adóbevallás egyszerűsítésére lehet számítani – derült ki a pénzügyminiszter szavaiból, aki viszont egy szót sem ejtett az ingatlanadóról és az iparűzési adóról. A tervek szerint a következő hetekben áttekintik a lehetőségeket, miként csökkenthető az élőmunkát terhelő adó mértéke.
Az adóteher mértéke nem, de az adókulcsok csökkenthetők – véli Surányi György, a Intesa Sanpaolo régióigazgatója, volt jegybankelnök. Mivel a reformok csak hosszú távon – akár 10-15 év után – hatnak, rövid távon az egyetlen megoldás az újraelosztás mértékének a csökkentése – mondta Surányi.
A magyar kormány támogatja az uniós adóügyi biztosának tervét a társaságiadó-alap egységesítéséről – mondta Gyurcsány. A konferencián felszólaló Kovács László szerint az Európai Bizottság (EB) törekvéseit a 27 tagállamból 12 feltétlenül, további nyolc „óvatosan” támogatja. Úgy látja, hogy az egységes uniós társasági adóalap elsősorban az új tagállamok még nem eléggé felkészült kis- és közepes vállalkozásait segítheti. Az EB elképzelése szerint az egységes adóalap választható volna a cégek számára és lehetővé tenné a cégcsoportoknak, hogy a nyereséget és veszteséget konszolidálják. Ennek érdekében az adóügyi biztos hivatala olyan megoldáson dolgozik, amely lehetővé teszi az országok között felosztani az adóbevételeket – mondta Kovács.
