Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mostani német adóreformnak nem az a célja, hogy a német cégeket hazacsábítsa az anyaországba – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője annak apropóján, hogy a német törvényhozás alsóháza megszavazta a társasági adó csökkentését, így a társasági nyereségadó mértéke 15 százalékra, a cégek adóterhe pedig 39 százalékról 30 százalékra mérséklődik. A cél a német tőkekivitel lassítása, így a hazai gazdaság serkentése.
A kamara felmérése szerint a Magyarországon megtelepedett német cégek elsősorban logisztikai szempontok és a magasan kvalifikált munkaerő miatt választják az országot befektetési célpontul, az adókérdés a hatodik-hetedik a rangsorban, vagyis nem elsőrendű kérdés. A tíz százalékpontos társasági adócsökkentés – ami nettó értelemben ennél kisebb hatású a jóváírások csökkentése miatt – a németországi cégek helyzetén szeretne javítani azzal, hogy versenyképessé, átláthatóbbá teszi a német adórendszert, s nem cél a cégek visszacsábítása – tette hozzá a kamara osztályvezetője.
Nem ilyen optimista a várható következmények megítélésében Pethő Balázs, a KPMG tanácsadó cég adóosztályának menedzsere. A beruházási döntések meghozatalakor az adó mértéke, az adózási környezet nem a leglényegesebb szempont, ennek ellenére a döntéssel Németország beszállt abba az adóversenybe, amelyet a 2004-ben csatlakozott új uniós tagállamok kezdeményeztek. A Bundestag döntése egy újabb felvonása ennek a versenynek – fogalmazott az adószakértő.
A várható következményeket bonyolítja, hogy az iparűzési adóval is számolva csökkent a német és magyar adóterhelés közötti különbség. Ráadásul amíg nem látjuk, hogy a magyar kormány merre és mikor mozdul a helyi iparűzési adó megszüntetésének kérdésében – amit eredetileg 2008 januárjára terveztek –, a német döntés hatása a magyarországi befektetésekre megjósolhatatlan – mondta Pethő Balázs.
