Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Önmagában az a tény, hogy a kora délutáni órákban kánikula van, még nem elégséges feltétele a hőségriadó elrendelésének – tudtuk meg az ÁNTSZ-nél. Ehhez a napi átlagos középhőmérsékletnek kell az égbe szöknie, ami az elmúlt napokban nem következett be. A hőségriadó első foka akkor léphet életbe, ha a meleg miatt legalább egy napon a halálozás napi értékének 15 százalékos növekedése várható. Ez a kockázat napi 25 Celsius-fokos vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén valószínűsíthető. Ennek a fokozatnak az elrendelése esetén a mentőszolgálat felkészül a várhatóan megnövekvő betegforgalomra. A második fok elrendelésének feltétele, hogy legalább három egymást követő napon a napi középhőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot vagy ha legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. A második fokozat belépése esetén értesítik a lakosságot a fokozott egészségi kockázatokról. A harmadik fokozat annyiban különbözik a másodiktól, hogy három egymás követő napra 27 Celsius-fokos középhőmérséklet elérését feltételezi. A hőségriadókra okot adó kánikulák okozta költségek nagyságára még nem készült becslés Magyarországon. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem állított fel az elhunyt emberi egyén „értékét” jelző számot. Eligazodást jelenthet talán az, hogy a közlekedési balesetekben meghaltak miatti termeléskiesés összegét statisztikai-matematikai módszerekkel közel 250 millió forintra teszik a szakemberek – derül ki a Napi Online cikkéből. A legmelegebb kánikulai napokon körülbelül 30-40 százalékkal nő meg az Országos Mentőszolgálat által ellátott rosszullétek száma – tudtuk meg Győrfi Páltól az OMSZ kommunikációs vezetőjétől. Az állandó készenléti szolgálat többletkiadásai nehezen számszerűsíthetők, hiszen pluszszemélyzet, pluszkocsik beállítására eddig nem volt szükség, de talán elmondható, hogy a hőség időszaka a mentőknek több millió forintos többletköltséget jelent.
