Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank tegnap megjelent inflációs jelentése feljebb emelte az idei maginflációra és a jövő évi áremelkedésre vonatkozó előrejelzését: a 2007-es fogyasztói árindexet 7,3 százalékra, míg a maginflációt 5,7-re prognosztizálja. Előbbi egytized százalékponttal alacsonyabb, utóbbi egytizeddel magasabb, mint a februárban becsült érték. A 2008-ra várt drágulás szintjét 3,4-ről 3,6-ra módosították, és az adatok között – a májusi inflációs jelentés újdonságaként – már megjelent a 2009-es előrejelzés is. Ez 2,8-as áremelkedésről szól, 3,1-es maginflációval. A számok jól mutatják, hogy a jegybank továbbra is számít a korábban jelzett dezinflációs folyamatra, csak ennek mértéke jobban elhúzódik, mint azt februárban gondolták.
A gazdasági növekedés nagyságának becslései kedvezőbbek az előző jelentésben találhatónál. Maradt az idénre várt 2,5 százalékos bővülés, a jövő évi várakozásukat pedig kéttized százalékponttal, 2,8-ra javították fel. Ez ugyan optimistább a konvergenciaprogramban szereplő 2,6-nél, a 2009-es adatokra azonban már nem igaz ez a tendencia: a PM által tervezett 4,2 helyett a jegybank jóval óvatosabb, 3,8 százalékos becslést adott.
Az áht-hiány alakulásánál is nagymértékben különbözik a két szervezet véleménye: a jegybank a GDP 6 százalékára becsüli az idei eredményszemléletű deficitet, sőt kedvező esetben akár 5,4 százalékot is lehetségesnek tartanak. (A konvergenciaprogramban ez az érték 6,8 százalék, ami az MNB által kalkulált 6,7-es legkedvezőtlenebb adathoz képest is magasnak számít.) Ezt elsősorban a bevételek vártnál nagyobb bővülésével indokolja a jelentés.
Külön figyelmet érdemel a keresetek növekedésének alakulása, ami nagy szerepet játszott a tegnapi kamatdöntésnél is. Az elmúlt időszak béradatainak elemzését két jelenség is nehezítette: a prémiumok előrehozása, illetve a gazdaság fehéredése, az adóhatósági fellépések szigorítása, illetve az egyéb kormányzati intézkedések. Az említettek kiszűrésével kapott adatok érdekes különbségeket mutatnak a versenyszféra béralakulásában. Míg a feldolgozóiparban a bérdinamika összhangban van a magas termelékenységgel – állapítja meg a jelentés –, addig ez a szolgáltatásokra nem jellemző.
