Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számos cég részleges vagy teljes privatizációja előtt nyitná meg a lehetőséget a kormány által tegnap elfogadott új vagyonkezelői törvény. A jogszabálytervezet szerint kikerülne az állami vagyonkörből a Szerencsejáték Zrt., amely jelenleg százszázalékos állami tulajdonban van, de a közeljövőben sor kerülhet a Magyar Posta és a Magyar Villamos Művek részleges eladására is. A törvényjavaslat szerint mindkét cégnél az állami tulajdonrész a jelenlegi száz százalékról 75 százalék plusz egy szavazatra mérsékelhető – vagyis az állami irányítás fennmaradna.
Ugyanakkor a MÁV Zrt. és a Gysev Zrt. privatizációja nincs napirenden, az államvasutaknál hosszabb távon fennmaradhat a teljes állami befolyás, míg a Gysev esetében az 50 százalék plusz egy szavazathoz ragaszkodik az állam. A regiszterben viszont nem szerepel az Állami Autópálya Kezelő Zrt., amelynek részbeni, illetve teljes privatizációja az elmúlt években folyamatosan napirenden volt az autópálya-építésekkel kapcsolatos finanszírozási anomáliák miatt. Számos mezőgazdasági érdekeltségű cég eladása előtt nyílhat meg az út, ezek közül a legjelentősebb talán a Tokaj Kereskedőház Zrt., amelynek 99 százalékos állami része teljes mértékben eladhatóvá válik – már ha a törvényt a jelenlegi formában szavazza meg a parlament.
Ez utóbbira nincs garancia, hiszen a kormány az elmúlt években több kísérletet tett például a Szerencsejáték Zrt. kiemelésére az állami vagyonkörből, ám ennek a törekvésnek eddig ellenállt a MSZP parlamenti frakciója. Az állami vagyonkörbe emelik viszont a légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl Zrt.-t, amely mint vállalat idén kezdte meg működését, hiszen korábban költségvetési szervként működött, így eddig nem szerepelhetett a vállalati regiszterben.
A kormány döntése szerint idén július elsejével megalakul a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., így többéves előkészítő és tervező munka után egy szervezetbe olvadna össze az állami vagyon kezelésével eddig foglalkozó ÁPV (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő) Zrt., a Nemzeti Földalap, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél a részvényesi jogokat a vagyonkezelésért felelős miniszter (jelenleg a MeH vezetője) gyakorolja, ám a cég tulajdonosi irányítását a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolná, amelynek mind a hét tagját miniszterek, illetve a miniszterelnök jelölhetné ki.
A tanács, illetve a vagyonkezelő szervezet elsődleges feladata nem a privatizáció, hanem a megmaradó állami vagyon gondozása. A törvény – a kivételek ellenére – deklarálja a tömeges magánosítás lezárását. A vagyonkezelési szabályok azon alapulnak, hogy állami tulajdont a jövőben használatba, kezelésbe fő szabályként térítés mellett lehet adni, míg az ingyenes vagyonjuttatásokat ugyan továbbra is engedné a törvénytervezet, ám azt minden esetben az Országgyűlés egyedi döntéséhez kötik.
A két szervezet – vagyis a Nemzeti vagyonkezelő Zrt., illetve a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács – működését egy legfeljebb 11 fős ellenőrző bizottság felügyelné. E grémium összetétele megegyezne az ÁPV Zrt. felügyelőbizottságáéval, vagyis a testületbe a kormány és a mindenkori parlamenti pártok mellett az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és szakszervezeti oldala delegálhatna egy-egy főt.
