Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknál jóval kedvezőbben alakult ugyan az első negyedéves GDP – az előzetes adatok szerinti 3,0 (a naptári hatást figyelmen kívül hagyva 2,9) százalékos növekedéshez képest csak 2,3 százalék körüli értéket jósoltak a piaci elemzők –, azonban még így is az utóbbi évek legalacsonyabb bővülését produkálta a magyar gazdaság. Ennél gyengébb teljesítményt utoljára 1996 harmadik negyedévében regisztráltak. Papp Éva, a KSH osztályvezetője a termelési oldal húzóágazataiként az ipari termelést, a mezőgazdaságot és az építőipart nevezte meg, míg a felhasználási oldalnál a nettó export további növekedése lehetett a relatíve kedvező adatok motorja. A KSH adatainak bontását azonban csak júniusban teszik közzé, a jelenlegi adatok még csak becslések. A termelési oldalról bővebb információt a tegnap megjelent márciusi ipari adatok nyújtanak. A számok az év első két hónapját jellemző két számjegyű növekedésekhez képest alacsonyabb havi ütemről, 4,3 százalékról (az első negyedévre 6,8 százalékról) tanúskodnak a tavalyi azonos időszakokhoz képest. Az elemzők szerint ezt a termelésben előforduló volatilitás eredményezte, a hosszú távú trend alakulása nem indokolja a mérsékelt növekedést. Az alacsony értéket a tavaly márciusi 15,4 százalékos bővülés okozta magas bázis is magyarázza.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett hat makroelemző szerint a nettó export vártnál nagyobb növekedése, ezen belül az import visszaesése okozhatta az igen nagy eltérést a becsült GDP-adatokhoz képest. A reálkereset esése általában két-három negyedév alatt jelenik meg a behozatalnál, azonban az egyre nagyobb gazdasági nyitottság az eddig három negyedév felé közelítő értéket felgyorsíthatta kettőre – mondta Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A fogyasztás vártnál kisebb mértékű visszaesése is okozhatta a várakozásokon felüli eredményeket – mondta Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. A beruházási adatok alakulásában is nagy a bizonytalanság. Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója szerint a vállalati szektor beruházási üteme már ebben a negyedévben is növekedhetett. A beruházások bővülésével és az átlagosnál magasabb nettó exporttal számoló Bartha a negyedéves GDP-re három százalékot jósolt, így azon kevesek között volt, akiknek pontosan sikerült prognosztizálni a mutató alakulását.
Hosszú távon azonban a fogyasztás és a nettó export visszaesése várható, utóbbi az eurózóna konjunktúrájának mérséklődése miatt – mondta Németh Dávid, az ING Bank szakértője. Bár az eurózóna bővülési ütemének csökkenése enyhébb volt a vártnál (az előző negyedévi 3,3-ről 3,1 százalékra csökkent, a 2,9-es Reuters-konszenzushoz képest), azonban a második félévben már nagyobb mértékben jelenhet meg a hatása a hazai export csökkenésében, így a beruházások alakulásától függ a GDP ütemének további alakulása.
Az elemzők nem várják, hogy nagy hatással legyen az adat a monetáris tanács hétfői ülésére, mivel még mindig elég alacsony a növekedés üteme, kivált a környező országokéhoz képest. Ezt érvként azonban a vágás és a tartás mellett szavazók egyaránt felhasználhatják – véli Kondrát Zsolt, az MKB szakértője. Ha a fogyasztás csökkenő tendenciája tényleg mérsékeltebb volt a vártnál, az növelheti az inflációs veszélyt, ellenben ha a Pénzügyminisztérium 2,2 százalékos – pesszimista – növekedési pálya mentén számolt költségvetési hiánya kedvezőbben alakul, az alacsonyabb kockázati prémium csökkentheti az inflációs nyomást. Az, hogy a gazdaságot nem a belföldi hozzáadott értékek, hanem a nettó export húzta, szintén érintetlenül hagyja a hazai árszínvonalat. Így az elemzők továbbra is a csütörtöki béradatokat tartják meghatározónak a jegybanki alapkamat alakulásában.
