Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az áprilisi 8,8 százalékos infláció igazolta az áremelkedés tetőzését márciusra jósoló piaci várakozásokat. Az elemzők többsége a harmadik havi kilencszázalékos ütem után egy lassú mérsékelődés kezdetét jósolta, és 8,9 százalékot prognosztizált a hónapra. A piac egyöntetű véleménye szerint a pénteken közzétett kedvező számok tovább erősítik a májusi vágás esélyeit.
A monetáris tanács áprilisi kamatmeghatározó ülése változatlanul hagyta a nyolcszázalékos jegybanki alapkamatot, többek közt a nem tartós iparcikkek vártnál nagyobb mértékű emelkedése és a versenyszféra bérnövekedésének magas szintje miatt. Az előbbi az elmúlt hónap év/év adataihoz képest azonban 0,7 százalék csökkenést mutatott, s ez az árszint megegyezik a márciusival – mondta lapunknak Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Amennyiben a most csütörtökön megjelenő béradatokból is visszafogottabb árnövekedést lehet kiolvasni, akkor az október óta változatlan szinten hagyott alapkamatot nagy eséllyel csökkentik május 21-én, a következő ülésen. Azonban továbbra is van mire hivatkoznia a tanácsnak, ha még mindig nem akarja megkezdeni a sokak által várt kamatcsökkentési tendenciát, mivel megszakadt az erős forint okozta dezinflációs folyamat a tartós ipari termékeknél – véli Kondrát Zsolt, a MKB szakértője.
Ráadásul az év során további kockázatok várhatók. Az április végi és május eleji fagy, valamint a várható nyári aszály az élelmiszerárakon keresztül inflációs nyomáshoz vezethet – mondta Németh Dávid, az ING elemzője. Az előző évek jó terméseiből maradt készletek esetleg képesek enyhíteni a szűkös gabonakínálatot, a gyümölcsöknél viszont Európa más részeiről sem tudjuk pótolni a hiányt, mivel a kedvezőtlen időjárás más gyümölcsexportáló országokban is hasonló problémákat okozott. Az így bekövetkező drágulás két úton hat a fogyasztói árindexre. Egyrészt a nyers, feldolgozatlan zöldségek és gyümölcsök árai szeptembertől hó/hó alapon 5-10 százalékkal emelkedhetnek, ami 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves inflációt. Másrészt egy elhúzódó hatás is várható az év végén, a jövő év elején, amikor a feldolgozott termékekbe is begyűrűzik a drágulás. Ez további 0,1-0,2 százalékpontot jelent, ami összesen már 0,4-0,5 százalékponttá aggregálódik.
A 0,5 százalékos áprilisi hó/hó infláció mértékét elsősorban a szezonalitás határozta meg – derült ki az OTP Bank jelentéséből. Az élelmiszereknél a friss zöldségek és gyümölcsök egy százalékkal, míg a ruházati cikkeknél a tavaszi vásárlási kedv növekedése 2,1 százalékkal hajtotta feljebb az árakat. A szabályozott áraknál megjelent gázár-kompenzáció csökkentette az indexet, míg a piaci szolgáltatások díjai mérsékelődtek. Utóbbinál nem lehet tudni, hogy a januári járulékemelések hatása várat-e magára és az elkövetkező hónapokban jelenik csak meg, vagy a többletköltségeket nem terhelik a fogyasztókra – mondta Németh. Az árakban a jövedéki adó emelése sem jelentkezett. Ez a szeszes italoknál és a dohányáruknál megszokott, hiszen általában nagy készlettel rendelkeznek a boltok az alacsonyabb járadékot tartalmazó termékekből. A drágulás várhatóan májusban-júniusban jelenik meg, amit ősszel további emelés követ.
