Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A márciusi kilencszázalékos inflációs ütem után enyhe csökkenést várnak a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők. Az áprilisi pénzromlást a szakértők többsége 8,9 százalékra becsüli, és ezt az árszínvonal-növekedés lassú visszaesése kezdetének tekinti. A KSH holnap teszi közzé az adatot. Körülbelül 0,6 százalékkal emelkedtek az árak áprilisban az előző hónaphoz képest – véli Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Bár az idei negyedik hónapban tovább drágult a benzin, az ütem elmaradt a tavalyitól – mondta lapunknak Szentiványi Nóra, a JP Morgan szakértője.
Az árfelhajtó tényezők között szerepel a szezonális hatások miatt dráguló ruházat, míg a tartós fogyasztási cikkek árait az erős forint „deflálta”. Kondrát Zsolt, az MKB elemzője szerint a korábban bejelentett hatósági áremelések zöme már megtörtént márciusig, a MÁV és a Volán pedig csak májusban lépett, így ez utóbbiak hatása még nem jelenik meg az adatokban.
Az év további részében a mezőgazdaságban várható a legnagyobb kockázat. Akár már a május is ársokkot hozhat, főként a burgonya áremelkedése miatt – mondta Németh Dávid, az ING szakértője. Ez a hatás nem csupán az újburgonya fogyasztói kosárba kerülésének szezonális hatására vezethető vissza, hanem a kevesebb termésből következő kínálatcsökkenésre is. Emellett bármikor megjelenhet az aszály és a fagy okozta terméskiesés miatti drágulás, mindez akár több tizedszázalékkal is megdobhatja az éves inflációt. A másik fő, inflációs nyomást jelentő tétel a piaci szolgáltatásoké, mivel a magasabb munkaerőköltség hatása még nem jelent meg az árakban.
A drágulás üteme várhatóan csak szeptemberben lassul igazán, amikor a tavalyi áfa- és járulékemelés hatásai kikerülnek a bázisból. Az elemzők becslései szerint az év/év mutató augusztusban 7,5-8 százalék körül mozoghat, míg szeptemberre 5,5 százalék körüli szintet várnak. Azonban nem mindenki ért egyet ezzel: van, aki a bázishatások szeptemberi megjelenését csak részlegesnek gondolja, így 6,5 százalékot prognosztizál. Az év végére pedig jellemezően a 4,9 és 5,5 százalék közötti sávba várják az inflációt, amely 2007 átlagában hét százalék körüli értéket jelent.
