Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ez a gazdasági év az enyhe tél és az eddig lényegében jelentősebb csapadék nélküli időjárás következtében számos bizonytalanságot hordoz magában a mezőgazdasági gazdálkodók számára. Pedig nemcsak a növénytermesztőknek, hanem az állattartóknak, sőt az élelmiszerlánc végén lévő fogyasztóknak sem mindegy, hogy lesz-e megfelelő gabonatermés az idén. A gabonaárak ugyanis szárnyalnak, magasabbak az intervenciós árszintnél, a múlt évi termésből ezért nem is igen volt intervenciós felajánlás. Emellett szépen fogynak az intervenciós gabonakészletek. Ez év március végére Magyarországon már nem volt eladatlan intervenciós búza vagy árpa. Az egy szezonnal korábban legnagyobb mennyiségben felajánlott kukoricából pedig hozzávetőleg már csak 3,5 millió tonna volt raktáron, s kukoricából hetente 50-100 ezer tonnával fogy a készlet. Pedig az előző két gazdasági évben Magyarországon összesen mintegy 8 millió tonna gabonát – búzából 2,5 millió, kukoricából 5,4 millió tonnát – vásároltak fel az intervenció keretében.
Egy aszály miatti esetleges terméskiesés Magyarországon csak tovább drágítaná tehát a takarmánynakvalót. Egyúttal felgyorsítaná azt a már nemcsak az agrárvilág, hanem az egész társadalom, így a politika számára is egyre kényesebb folyamatot, amely az Egyesült Államokban indult el a bioetanol iránti keresletnövekedés nyomán, s kezd átgyűrűzni Európába is. A tengerentúlon a gabona iránti egyre növekvő igény már inflációs nyomást okoz az élelmiszerárakon keresztül; a magasabb gabonaárak nyomán drágább a takarmány is, ami már megjelent a húsárakban.
Nem csak a fogyasztóknak nem mindegy, mire számíthatnak. A gazdálkodók is szeretnék tudni ezt, de egyelőre éppen ezt a legnehezebb megjósolni. Nem is igen vállalkozik erre senki. Azt ugyanis, hogy milyen lesz az idei év, a napról napra változó időjárás miatt senki se tudja. Amennyiben nem lesz jelentősebb csapadék, biztosnak tűnik az aszálykár, jelentősebb eső viszont akár meg is előzheti ezt. Az utóbbi napok időjárása mindenesetre némi bizakodásra ad okot, de ennyiből még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy a növények vegetációs időszaka felgyorsult, s az aratás akár egy hónappal korábban is kezdődhet a megszokottnál.
Más kérdés az észak-magyarországi gyümölcsösökben a napokban pusztított fagy, amely drasztikus terméskiesést okozott: egyes helyeken a teljes termés megsemmisült, a termelők kára általában 70-80 százalékos. Szabolcs és Hajdú megye mellett Bács-Kiskun megyében is jelentős fagykárokat észleltek, így a jelenlegi kilátások szerint a hazai gyümölcsárualap fele elfagyott. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ennek kapcsán már jelezte, hogy a termelők kiesett jövedelmét valószínűleg nem lehet pótolni, az agrárkormányzat csak a túlélés lehetőségét tudja biztosítani számukra. A gazdálkodók főként az önkéntes agrár-kárenyhítési rendszer kapcsán számíthatnak támogatásra, de szóba jöhet hiteleik átütemezése, költségeik integrátori-banki finanszírozása is.
