Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év eddig eltelt négy hónapjából háromban több bevétele keletkezett a tb-alapoknak, mint kiadása. Ez szinte példa nélküli sorozat, korábban már egy-egy szufficites hónap is szenzációszámba ment. Tavaly április végére több mint 135 milliárdos mínuszban jártak a tb-alapok, most 16,7 milliárdot jelez a PM. Ennek több oka van. Nyilván hatnak a bevételnövelő intézkedések, mint az egyéni járulék emelése két lépésben tavaly szeptemberben és idén januárban, illetve a dupla járulékalap bevezetése. Áprilistól él az a rendelkezés, miszerint az eltartottak után is fizetni kell járulékot, bár ennek hatásai inkább a következő hónapokban lesznek érzékelhetők. Februártól vizitdíjat vagy kórházi napidíjat kell fizetni az orvoslátogatásért. A kiadásokat is több intézkedés tartja kordában. A gyógyszertámogatás mértékét januárban mérsékelték. A vizit- és napidíj bevezetése nyomán a korábbinál kevesebben fordulnak ellátást egyébként nem feltétlenül igénylő esetekkel orvoshoz. A kórházfinanszírozás áprilistól változott, ám ennek hatásai csak később jelentkeznek. Az alapellátásban megszűnt az amortizációs támogatás – bár az EüM szerint ezt bőségesen pótolják az egyéb bevételek. A jó eredményt úgy sikerült elérni, hogy a nyugdíjasok 13. havi járandóságát már márciustól fizetik, részletekben. Az államháztartás más alrendszereiben is moderált maradt a gazdálkodás, a központi költségvetés hiánya 9,8 milliárd forint volt, szemben a két évvel ezelőtti 225, illetve a tavalyi 11 milliárddal. E hónapban a negyedéves adófizetések a meghatározók, közülük is az áfa. Evából valószínűleg szerény bevétel folyhatott be a korábbi évekhez képest, mivel sokan átálltak ekhóra. Az áht áprilisban 17,1 milliárdos többlettel zárt, a PM 9 milliárdra számított.
