Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első negyedévben is tovább lassított a lakásépítés: idén január–márciusban kevesebb mint öt és fél ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, ez 23 százalékkal marad el a 2006-os értéktől. A visszaesés országszerte jellemző, de a legnagyobb buktát a községekben szenvedték el a lakásfejlesztők: a KSH szerint ott 30 százalékkal kevesebb lakásra és házra kértek használatbavételi engedélyt, míg a városokban 17, Budapesten pedig 27 százalékos a visszaesés. Az országos kép változó: az egyik végletet Csongrád (+51 százalék), Komárom (+12 százalék) és Hajdú-Bihar (+38 százalék) megye jelenti, míg 50 százalék körüli vagy azt meghaladó visszaesés volt Vasban, Fejérben, Bács-Kiskunban, Zala és Heves megyében. A lakásvásárláshoz kapcsolódó állami támogatások 2004-es szűkítésével, illetve – ezzel összefüggésben – a fizetőképes kereslet csökkenésével magyarázza a jókora visszaesést a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke. Varjasné Székely Éva szerint a visszaesés azért lett csak mostanra ilyen látványos, mert a lakásépítési projektek átfutási ideje is másfél-két év.
Kis pozitívum viszont, hogy a negyedév során 10,4 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ez már hat százalékkal meghaladja a tavalyi eredményt. Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője szerint e mutató a beruházók bizalmának erősödését jelezheti. Mivel azonban csak év eleji adatokról van szó, nehéz még prognosztizálni az esztendő egészére várható folyamatokat. Ennek oka egyrészt az, hogy hagyományosan az utolsó negyedév számít erősnek, másrészt még nem tudni, hogy az idén átadni tervezett lakásokból hány ezer csúszik át 2008-ra. Valkó mindenesetre úgy véli, hogy a fővárosban tapasztalt tavalyi komoly visszaesés után a 2007-es évben elmozdulhat a mélypontról a piac.
Idén a lakások átlagos alapterülete négy négyzetméterrel, 84 négyzetméterre csökkent. A vásárlók ugyanis továbbra is kicsiben gondolkodnak, különösen Budapesten: idén ott a hatvan négyzetméternél kisebb lakások aránya 68 százalék, míg a megyei jogú városok esetében 48 százalék. A kivitelezésben továbbra is a profik – az építőipari tevékenységet végzők – dominálnak a városokban és a községekben egyaránt, az új lakások háromnegyedét ők építették, a házilagos kivitelezés aránya mindössze egyötödnyi.
