Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A helyhatóságoktól kapott információk szerint több dunántúli nagyvárosban az elmúlt évinél is kevesebb pénz jut a rendkívül rossz állapotban lévő belterületi úthálózat rekonstrukciójára. Szerencsére az enyhe tél miatt a szokásosnál jóval kevesebb kár keletkezett, ezért az így megspórolt pénzt az önkormányzatok nem kátyúzásra, hanem felújításra költhetik. Pécs – amely 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz – az úgynevezett 1+1 program keretében 270 millió forintot fordíthat a legfontosabb feladatokra, úgy, hogy minden egyes önkormányzati forinthoz ugyanannyi támogatást kap. Ebből az összegből mintegy százezer négyzetméter útfelület aszfaltcseréjét és közel kétezer akna szintbe emelését végezheti el. A csúcsforgalmi időszakokban nem kis fennakadást okozva, már zajlik a Rákóczi út egyik legforgalmasabb szakaszának felújítása. A rekonstrukciót azonban csak szakaszosan lehet elvégezni, egyrészt a forgalom, másrészt pedig az ISPA-támogatással megvalósuló közműfelújítások miatt. A pécsi önkormányzat már évekkel ezelőtt úgy határozott, hogy a legforgalmasabb, a tömegközlekedés által is használt útszakaszokat folyamatosan karbantartja, de ezenkívül minden évben néhány rossz állapotban lévő út teljes rekonstrukciójára is sor kerül. A városházán elmondták, hogy 2010-re – a külvárosi utcákat is beleértve – olyan állapotba szeretnék hozni a város úthálózatát, amely az európai normáknak is megfelel. A rendelkezésre álló forrásoktól függően erre évente átlagosan 200–400 millió forintot szánnak, ám a programot – elsősorban uniós pénzek felhasználásával – mielőbb szeretnék felgyorsítani. A belváros észak–déli „tengelyének” komplex rehabilitációjára a közelmúltban tervpályázatot írtak ki.
Zalaegerszegen idén a legfontosabb útjavítási munkákra, elsősorban kátyúzásra, mindössze 85 millió forint áll rendelkezésre, ami harmada sincs a tavaly ilyen célra fordított összegnek. A városnak egyébként közel 400 kilométer hosszú úthálózata van, amelyből mindössze 150 kilométernyi szilárd burkolatú. Ugyanakkor az is tény, hogy a közelmúltban kezdődött – és teljes egészében 2009-re befejeződő – összesen 13 milliárd forint értékű szennyvízcsatorna-építési munkák miatt az útfelújítási programot az önkormányzat módosította. A városházán hozzátették: ha a csatornázás befejeződik, megkezdik a rekonstrukciót, feltéve, ha lesz rá forrás.
A veszprémi önkormányzat is meglehetősen visszafogott, a legfontosabb feladatokra koncentráló, a kátyúzásokkal és a karbantartásokkal együtt mintegy 150-180 millió forint értékű útrekonstrukciót valósít meg idén. Ezzel párhuzamosan elkezdődött annak a nagyszabású, az egész térséget érintő több milliárd forint értékű útfejlesztési tervnek a kidolgozása, amelyet uniós források felhasználásával, a Pólus program keretében kívánnak megvalósítani. Ez érinti a belváros tehermentesítését, a körgyűrű további szakaszainak megépítését és az M8-as úthoz kapcsolódó fejlesztéseket is. A városházán elmondták, hogy a programban szerepel többek között a szentkirályszabadjai repülőtérre, valamint egy a Balatonhoz vezető nagy teherbírású út megépítése is. A térségi útépítésekbe általában alvállalkozóként bekapcsolódó cégeket a visszafogott beruházások rendkívül érzékenyen érintik.
A Bakony Aszfalt Útépítő Kft. gazdasági igazgatója, Péczeli László elmondta, hogy a rendelésállományuk már tavaly is csaknem 25 százalékkal csökkent, idén pedig további 30 százalék körüli visszaeséssel kalkulálnak. Megpróbáltak az ország más térségeiben munkához jutni, ám ez nem nagyon sikerült. Ezért létszámleépítésre és rendkívül visszafogott gazdálkodásra kényszerülnek. Ennek ellenére kitartanak, mert abban bíznak, hogy, elsősorban uniós források révén, az iparág hamarosan új lendületet kap, és ismét felgyorsulnak az autópálya-építések is. Az elsősorban a dél-dunántúli térségben tevékenykedő Ormánság Útépítő Kft. ügyvezető igazgatója, Tomisa Péter közölte: az egyre kevesebb megrendelés miatt két éve veszteségesen működnek, jóllehet már különböző csatornaépítésekben alvállalkozóként is közreműködnek. Míg 2004-ben közel százan dolgoztak a cégnél, ma mindössze 45 munkatársuk van. Ha az idén, maximum a jövő év első felében nem tudnak több nagyobb volumenű munkához jutni, tartalékaik elfogynak és lehúzhatják a rolót.
