Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kiigazítás sikeresebb lett annál, mint amit vártunk – tudatta lapunkkal a Pénzügyminisztérium, hogy miért lett 180 milliárd forinttal jobb az államháztartás tavalyi, az uniós elszámolásban figyelt eredményszemléletű egyenlege, mint amit szeptemberben vártak. Összességében a kormányzati szektor 2163,8 milliárd forint nettó hitelfelvételre kényszerült, azaz ennyi volt a tavalyi hiány – tette közzé tegnap a KSH, a nemzeti számlákra alapozva.
Az alrendszereken belül a társadalombiztosítási alapok mérlege javult látványosan: a statisztikai hivatal szerint 135 milliárd forinttal lett kisebb ennek az alrendszernek a hiánya, mint gondolta a kormány. Valójában a tb-alapok nemhogy növelték, hanem csökkentették az államháztartás nettó hiteligényét. Igaz, ehhez a kedvező pozícióhoz adósságátvállalás útján 468 milliárd forinttal hozzájárult a központi költségvetés is – ebből a pénzből fedezték például azok ellátását, akik egyébként nem fizetnek közterheket. (Nem járulékcsalókról van szó, hanem tanulókról, kismamákról, hajléktalanokról.)
A tb-alapok pénzforgalmi hiányánál jóval kisebb mértékű javulást regisztrált még az év elején a Pénzügyminisztérium. A bevételeket és kiadásokat nem azok keletkezésének idején, hanem a tényleges pénzmozgáskor elszámoló rendszerben a tavalyi évre 124,7 milliárdos deficitet mutattak ki, ami 27,3 milliárd forinttal lett kisebb a módosított előirányzatnál. Kérdés tehát, hogy mit fed a KSH 135 milliárdos tétele. A kiigazítás több eleme is alkalmas volt a gazdálkodás javítására: a dupla járulékalap, a szigorúbb adó- és járulék-ellenőrzések, a két ütemben növekvő egyéni járulékmérték javarészt már szeptembertől megmutatkozhatott az eredményekben. Ekkora eltérést azonban a pénzforgalmi és az eredményszemléletű kimutatásban nem magyaráznak. Választ valamikor ősszel kapunk, amikor közlik az államháztartás tavalyi gazdálkodásának részleteit.
Az adatok egy része az idei évet érinti. Ezek közül változott a bruttó hazai termékre adott prognózis: míg a 2007. évről szóló költségvetési törvényjavaslat parlamenti elfogadásakor még 25 280 milliárd forint nominális GDP-vel számoltak, most 25 500 milliárd szerepel a dokumentumban. A kormányzati szektor hiányaként 1698,2 milliárd forintot tüntetett fel a KSH, ez is 20 milliárddal alacsonyabb, mint a költségvetési törvényjavaslat volt. Az is látszik, hogy idén szerényebb összeggel, 126 milliárd forinttal járul hozzá a központi büdzsé a tb-alapok egyenlegéhez.
Érdekes a helyi önkormányzatok mérlegének alakulása, nem is annyira a tavalyi 185,8 milliárdos rendszerszintű deficit (választási évben ez a nagyságrend szinte „magától értetődik”), hanem az idénre tervezett 66 milliárd forint. A választást követő év általában a kijózanodás ideje, ilyenkor nem szoktak elszállni a kiadások, négy éve például kevesebb mint 30 milliárdos hiánnyal zártak a települések. Most más folyamatok látszanak – vélhetően része van ebben a felpörgő uniós forrásfelhasználásnak is, de az sem lehet véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium a működési hitelek tiltásán gondolkozik, ahogy arról a múlt héten beszámolt Veres János pénzügyminiszter.
