Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Át fog alakulni az európai „térkép”, amelyen belül nekünk lehetőségünk van érdeket érvényesíteni, és ha az orrom nem csal, akkor az átalakulás e tekintetben számunkra nem kedvező irányba megy – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) pénteki közgyűlésén Budapesten. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez rövid távon nem veszélyezteti a magyar pozíciókat, a 2013-ig vázolt terveket közvetlenül nem befolyásolja. Megerősíti azonban azt, hogy 2013 után minden bizonnyal a maitól jelentősen eltérő körülmények között működik majd a magyar mezőgazdaság. Ezért nagyon okosnak kell lenni, hogy mit kezdünk az előttünk álló hét évben azért, hogy a mezőgazdaság intenzíven ledolgozzon hátrányaiból és felkészüljön egy még nyitottabb, még kegyetlenebb versenyre. Egyetértett ebben a kormányfővel a közgyűlésen felszólaló Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat nyereségességét tovább kell fokozni, ennek érdekében az ágazati eredményt rövid időn belül 100-105 milliárd forintra kell növelni a tavalyi 65 milliárd forinthoz képest.
A miniszterelnök szerint Magyarország és benne a mezőgazdaság is megérett a változásra. Az nem elfogadható, hogy a szövetkezeteket gazdasági tevékenységükben, a piaci környezetben hátrány sújtsa. A földkérdést pedig nyugodt párbeszéddel, vitával kell megoldani. Ezt megelőzően Nagy Tamás, a MOSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: sűrű a levegő Magyarországon, sok a megoldandó kérdés, és ez érvényes a mezőgazdaságra is. Márpedig – hangsúlyozta – birtokpolitika nélkül nem lehet agrárpolitikát csinálni, az pedig „tarthatatlan”, hogy a társas vállalkozások nem vehetnek földet, miközben a külföldi gazdálkodók földhöz juthatnak Magyarországon. Ezt a problémát Nagy Tamás szerint a hosszú távú haszonbérlet oldaná meg. A MOSZ elnöke felvetette azt is, hogy új vidékfejlesztési programra volna szükség, mert abból nem hagyható ki a mezőgazdaság, ugyanakkor sok vidékfejlesztési szakértő a vidékfejlesztést enélkül képzeli el. Az viszont siker – ismerte el –, hogy a hét év alatt a mezőgazdaság által igénybe vehető mintegy 1300 milliárd forintnyi forrásból 630 milliárdnyit – a keret 47 százalékát – agrárgazdasági fejlesztésekre lehet elkölteni.
