Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénteki OÉT-ülés két, a kormányzati oldal által előterjesztett javaslat megvitatására ült össze. Az első az egyéni vállalkozó szerepének pontosításával és az egyéni cégre vonatkozó szabályozás megteremtésével, míg a második egyes törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályainak módosításával foglalkozik, különös tekintettel az egészségügyi ügyeletre. Az utóbbi előterjesztésnek kiemelt szerepe van, mivel eddig a magyar munkaidő-szabályozások ütköztek az Európai Bíróság jogértelmezéseivel, valamint az ügyeletre vonatkozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek ítélte, ezért 2007. június 30-ai hatállyal megszünteti. A bértárgyalásokat követő gyorsabb lefolyású viták után azonban ismét nem sikerült egyezségre jutnia a tripartit egyeztető fórumnak. A napirend előtti felszólalásoknál a munkáltatói és a munkavállalói oldal is jelezte, hogy egyértelműbbé kellene tenni az átutalásos bérkifizetés esetén a munkavállalóknak járó költségtérítésről szóló részt a munka törvénykönyvében (Mt.).
Az egyéni cégekről szóló előterjesztéssel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) célja egy olyan törvénymódosítás, amely figyelembe veszi az egyéni vállalkozások kialakult gyakorlatát – mondta Papp Imre, az IRM közjogi szakállamtitkára. Ennek része az egyéni cég új formája, amely új lehetőséget biztosítana az egyéni vállalkozóknak. Az önfoglalkoztatás kérdésével azonban nem foglalkozik; ezt majd egy szeptemberi előterjesztés tárgyalja részletesebben. A szociális partnerek pozitívan álltak a javaslathoz: Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az egyéni cég által foglalkoztatottakra vonatkozó szempontokat javasolt, a munkáltatók közül Nádai László, az Iposz alelnöke a vállalkozói igazolvány szerzésének feltételeit elemezte. A fogyasztóvédelmi kérdések, a segítő családtag szerepének megjelenítése és az öt fő alatti vállalkozásokat érintő pontosabb statisztikai adatok igénye mindkét oldal javaslatában megjelent.
A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályozások megvitatása azonban elmaradt, mivel Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárának bevezetője után mindkét oldal kifogást jelzett a törvénymódosítással szemben. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnökségi tagja szerint a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak az előterjesztés módját. A módosítások ugyanis alapvető változtatásokat jelentenek az Mt.-ben, ezért a javaslatot mindenképp szakmai fórumok előtt kell még megvitatni. A munkáltatói oldalról Rolek Ferenc, az MGYOSZ elnöke az ügyeletnek az egészségügyre való leszűkítésével nem értett egyet. Az OÉT jövő héten ismét összeül, így az ezzel kapcsolatos módosító javaslatot a kormány egy héttel később terjeszti a parlament elé.
