Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az SZDSZ által egészségügyi miniszternek javasolt Horváth Ágnes rögvest megnevezése után világossá tette: kompromisszumos javaslatot terjeszt a kormány elé az egészségbiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatban. Elképzelése szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) állami tulajdonban maradna, ám ugyanúgy versenybe kellene szállnia a biztosítottakért, mint az üzleti biztosítóknak.
Úgy tudni, a miniszterjelölt (aki jelenleg a tárca operatív irányításával megbízott államtitkár) a közeljövőben nem tervez markáns változtatásokat az év elején indított reform végrehajtását illetően, legfeljebb a sokak által kritizált vizitdíjrendszerben eszközöl majd némi finomítást. A mentességet élvezők körét például érintik majd a változások.
Lapunk értesülései szerint elképzelhető, hogy Horváth Ágnes miniszterként hasznosítja majd azokat a tapasztalatokat, amelyeket még 2004-ben szerzett a veresegyházi Misszió Egészségközpont ügyvezető igazgatójaként. Ez a centrum volt az úgynevezett irányított betegellátási modellkísérlet (IBM) helyszíne. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke – egyike az irányított betegellátás elterjesztését célzó parlamenti javaslat megfogalmazóinak – még korainak nevezte a miniszterjelölt személyének és az IBM esetleges újraélesztésének az összekapcsolását. Ennek ellenére az MSZP-s szakpolitikus nem tartja kizártnak, hogy egyes elemeit Horváth Ágnes is beilleszti majd a reformba. Kökény Mihály szerint szükség van a betegutak határozottabb szabályozására, különben a betegek koordinálatlanul bolyonganak a rendszerben.
Pesti Imre, a parlament szakbizottságának fideszes tagja óva int a veresegyházi modell bárminemű feltámasztásától és a teljes lakosságra történő kiterjesztésétől. Mint mondta, a magyar irányított betegellátási modell éppen akkor indult, amikor az amerikai modell a válságát élte, az angol rendszert pedig megszüntették. Az 1999-es pályázati kiírás modellkísérletről szólt, amelybe maximum ötszázezer főt lehetett bevonni. A kísérlet elvitathatatlan érdeme, hogy sok ismeret gyűlt össze a honi ellátási szokásokról, a betegutak elemzésével pedig sikerült feltárni a veszteségek keletkezésének okait, protokollok kidolgozásával és alkalmazásával egységesült az ellátás, létrejött egy monitoring-rendszer is. A modellkísérlet legfontosabb tanulsága Pesti Imre szerint az, hogy igazolódott a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, hiszen már az induláshoz, majd később a folyamatos működtetéshez szükség volt az OEP-en belül elkülönített forrásokra, továbbá más, állami pénzekre is.
