A járulékterhek tavaly szeptemberi és ez év januári növekedése miatt a munkavállalók havonta 3,5 százalékkal kevesebb nettó bért vihetnek haza. A vékonyabb borítékot csak kevés munkáltató tudja béremeléssel kompenzálni, ezért egyre többen érdeklődnek az adómentes béren kívüli juttatási lehetőségek iránt.
A cafeteria-rendszerrel rendelkező cégeknél az idén a leggyakrabban előforduló elem az üdülési csekk és az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás – derül ki a Mercer Kft. márciusban végzett felméréséből.
Utóbbi azzal együtt szerepel ilyen előkelő helyen, hogy januártól lényeges szigorítottak a szabályokon: a minimálbér legfeljebb 20 százaléka adható adómentesen, a korábbi 130 százalék helyett.
A népszerűségi lista elején szerepel még az adómentes otthoni internet-elérhetőség támogatása és változatlanul közkedvelt a hideg, illetve a meleg étkezési jegy is, bár ezt sok cégnél a cafeterián kívül, garantált juttatásként adják a dolgozóknak. Hasonló a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulással, a vállalatok egy része az alapbér fix százalékában határozza meg a jogosultság mértékét minden dolgozóra nézve, így nem fordulhat elő, hogy a menedzsment már ezzel az egy juttatással túllépi a mindenki számára egységesen meghatározott keretösszeget. Utóbbi mértéke meglehetősen eltérően alakul a megkérdezett vállalatoknál, évi 90 ezer forinttól 520 ezer forintig terjed vagy a bruttó alapbér 4,5–12 százalékára rúg – az adómentesen adható béren kívüli juttatások éves kerete 400 ezer forint évente, vagyis egyes cégek adófizetést is hajlandók vállalni.
A cafeteria keretein kívül maradó leggyakoribb garantált juttatások a munkavégzéshez kötődő, dolgozói szemmel nézve kevésbé értékes elemek, a különféle szakmai és nyelvi képzések. A cégautó- és a mobiltelefon-használat a legtöbb esetben elsődlegesen a munkavégzést szolgálja, de a juttatás értéke a magáncélú használat engedélyezésével jelentős lehet.
A nagy értékben adómentesen igénybe vehető juttatások egyösszegű kifizetésekor a vállalatok eltérő gyakorlatot alkalmaznak. A minimálbér összegéig adómentesen adható üdülési csekk esetén például reális igénye lehet a dolgozónak, hogy a juttatás egészét már a nyári szezonban megkapja, előfordulhat azonban, hogy más, havonta egyenlő mértékben hozzáférhető elemek igénylése miatt arra nyáron még nem jogosult. A cégek nagy része az évközi kilépéstől tartva óvatos a kifizetésekkel, tizedük csak akkor teszi elérhetővé az ilyen elemeket, amikor a dolgozó már jogosult is rá. Akad olyan vállalat, amely időarányos részben nyújtja a nagy értékű juttatásokat, akár havonta is elérhetővé teszi például az üdülési csekk értékének egy hónapra leosztott részét. A legtöbb cég azonban az év meghatározott szakában teszi elérhetővé a juttatást, vagyis kivárja, amíg a dolgozó számláján némi összeg rendelkezésre áll, a hátramaradó részt pedig előre megfinanszírozza.
A cafeterián belül elérhető elemek az aktuális adószabályoknak megfelelően akár évről-évre változhatnak, de a cégek többsége esetében a módosítás a dolgozóknak köszönhető. Ha egy-egy elem után nem érdeklődnek az alkalmazottak, a következő évben inkább mást kínálnak helyette. A Merczer szerint az eddig elterjedt juttatási elemek listája bővülhet a jövőben, hosszú távon számítani lehet például a különböző egészségprogramok, egészséggel, illetve egészségmegőrzéssel kapcsolatos juttatások elterjedésére, mivel új szolgáltatások és szolgáltatók léphetnek a piacra. A másik lehetséges irány a határokon átnyúló nyugdíjprogramok terjedése, amelyek iránt már most érdeklődnek a magyar cégek.
Egerszalóki Tímea