BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A külső konjunktúra mentette meg tavaly a forintot

A beruházások visszaesésével és a külföldi működőtőke-beáramlás mérséklődésével fizetett Magyarország az egyensúlyi kockázatokért. Idén a megszorítások és az export segítenek.

2007. április 17. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Tavaly közepes kockázatú volt a magyar gazdaság – állapította meg a Political Capital Institute közéleti elemző intézet és a Figyelő gazdasági hetilap éves országjelentése. A kockázatokat aggregáló EcoRisk elnevezésű index értéke ugyanis 2006-ban 55,1 pont volt a 2005-ös 55,5 pont után. Utoljára 2000 második negyedévében volt a mutató az alacsony, 60–79 pontos kategóriában. (A 100 közeli értékek a nagyon alacsony, a nulla körüli értékek pedig a nagyon magas kockázatot jelzik az ötös osztású skálán.)
Az alindexek közül a pénzügyi kockázat volt az egyetlen, amely az alacsony kockázati kategóriába esett, 70,6 ponttal. Ehhez nagyban hozzájárult a világgazdasági növekedés, mely viszonylag magas gazdasági növekedést és stabil inflációt jelent – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési vezetője. Ez a kedvező környezet ellensúlyozta a forint tavalyi nagy ingadozását. Az elemző szerint a stabilizációs csomag hatásai és a külpiaci környezet kedvező hatásai miatt idén sem történik jelentős változás a mutató értékében.
A konjunktúra mutatójában nem történt jelentős változás a múlt évben. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint az 59,3 pont egyáltalán nem számít jó eredménynek. A Magyarországhoz hasonló adottságokkal rendelkező kis, nyitott, exportorientált országok, mint Csehország, Szlovákia és Szlovénia, sokkal kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek: tavaly az ottani indexek ugyanis 15-20 ponttal növekedtek.
Az összes alindex közül az egyensúlyi érte el a legrosszabb eredményt, 25,8 pontot. Ez nemcsak az államháztartási hiányra vezethető vissza, hanem a működőtőke-beruházás egyenlegének jelentős romlására, valamint a lakosság megtakarítási egyenlegére is. A lakosság a csökkenő jövedelmekből következő fogyasztáscsökkenést próbálja simítani, azonban ezeknek a devizakölcsönöknek elég nagy az árfolyam-ingadozások miatti eladósodási kockázata – véli Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója.

Pintér András
Pintér András

Ez is érdekelhet