Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi ígéretekkel ellentétben az egészségügyben dolgozók bére az elmúlt években csak minimálisan emelkedett. A Medgyessy-kormány által kommunikált 50 százalékos béremelésre a munkáltatók nem kaptak kellő állami fedezetet, így a dolgozók kötelezően előírt fizetésemelését az ágazatnak saját magának kellett kigazdálkodnia. Ezt az egészségügyi intézmények túlnyomó többsége csak kisebb-nagyobb létszámleépítésekkel tudta megoldani. Számos kórházból küldték el a nyugdíjas munkavállalókat, a részmunkaidőben dolgozókat, illetve szerződést bontottak a vállalkozó orvosokkal és más, nem közalkalmazotti jogviszonyban lévőkkel.
Az ágazatban nemhogy emelkedtek, inkább csökkentek a keresetek alapját képező finanszírozási összegek – mondta el lapunknak a helyzetet értékelve a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. Gyenes Géza rámutatott: tovább tetézi a gondokat az is, hogy az egészségügy specialitása az ügyeleti munka, amelynek megfelelő és törvényes díjazása egyelőre várat magára.
Az alapellátásban több mint négy éve nem történt változás a finanszírozásban, sőt jelentős forrásmegvonással kell számolniuk az érintetteknek az úgynevezett amortizációs támogatások megszüntetése miatt. Ez praxisonként több tízezer forintos bevételkiesést okoz havonta – emlékeztetett a főtitkár.
A MOK illetékese nem tudta pontosan meghatározni, hogy a magánszolgáltatóknál dolgozók mennyivel keresnek többet, hiszen ez üzleti titok. Az azonban tudható, hogy a vegyes finanszírozású (vagyis az egészségbiztosító által is támogatott) ellátóknál átlagosan 20–50 százalékkal magasabb az orvosok alapbére. A magánkórházakban dolgozók azonban különböző kiegészítő juttatásokban is részesülnek, amelyekre közalkalmazott kollégáik aligha számíthatnak.
A hazai egészségügyi bérek az európai uniós átlagnak mindössze az egyhatodát teszik ki Gyenes Géza elmondása alapján. A MOK álláspontja szerint már az is ideális volna, ha a bérek az EU-s átlag 80 százalékát megközelítenék az elkövetkező 2-3 év alatt.
Lapunk úgy tudja, a magyar orvosok egyre reménytelenebb helyzetére több tagállamban is felfigyeltek. Svédországba például a legkülönbözőbb módon igyekeznek csábítani a jól képzett hazai szakembereket. Már a nyelvtudást sem várják el: a skandináv országban csaknem egy éven át fizetik a letelepedési szándékkal érkező orvosok nyelvtanulását. A bentlakásos nyelvtanfolyam ideje alatt a doktorok kieső bérét is pótolják. Érdekes tény, hogy a pszichiáterekre van a legnagyobb kereslet az északi országokban, de igen kelendőek a 40 és 50 év közötti háziorvosok is.
