A magyar energetika radikális reformra szorul a közeljövőben, olyan új energiamixre van szükség, amely nagyban különbözik az eddigiektől – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter (képünkön) egy szakkonferencián. Növelni kell a megújuló energiaforrások – így a föld-, a napenergia, a biomassza – hőcélú támogatását, hiszen ezek nemcsak a környezetszennyezés visszaszorításában és az uniós előírások, célok teljesítésében játszhatnak komoly szerepet, hanem az ország adottságai is jók e területeken. Egy adóreform szintén új lendületet adhat a megújulók támogatásának és az energiastruktúra átrendezésének: Persányi szerint a munkát és az üzleti eredményeket terhelő adónemek helyett az ökoadóknak kell a középpontba kerülniük.
A miniszter szerint a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra növelése 2020-ig nem irreális cél; feltételezése szerint a fosszilis energiahordozók ára a közeljövőben olyan mértékben emelkedik, hogy az kikényszeríti a megújulók elterjedését, új beruházókat von be a zöldenergia-szektorba. A húsz százalék Magyarország számára teljesíthetetlen, és még a 14-16 százalékos megújuló arány is igen ambiciózus kitűzés – mondja ugyanakkor Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára. A megújulók aránya nem nő folyamatosan, a 2005-ös több mint öt százalékról 2006-ra öt százalék alá csúszott vissza. Abban mindkét tárca illetékese egyetért, hogy a megújulók támogatása nem mehet a versenyképesség és a közgazdasági racionalitás rovására.
A megújulóenergia-felhasználást támogató uniós projektek összköltségvetése 2007 és 2013 között várhatóan 51-52 milliárd forint lesz. Egy-egy beruházás legfeljebb 500 millió forintot kaphat majd, bár kivételek előfordulhatnak. A projektek minimális mérete 10 millió forint lesz, a támogatás intenzitása pedig 10 és 50 százalék között változik – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.
Willin-Tóth Kornélia