Nem jó jelnek tekintették a budapesti vállalkozások, hogy az Európai Bíróság nem meszelte el tavaly ősszel az olasz irapot. Ez jó alapot adott volna az iparűzési adó kiiktatásához, ám miután kiderült, hogy maradhat az olasz adó, látványosan javult a fizetési hajlandóság a cégek körében, pedig korábban sokan a fizetés megtagadására készültek. Az iparűzési adó sorsa tehát – legalábbis az unió felől – valószínűleg nincs veszélyben, vagyis semmi sem készteti a kormányt annak megszüntetésére. A teher megmaradása tovább ronthat a vállalkozási kedven, pedig már tavaly is visszaesett a Budapesten működő vállalkozások száma. Ennek egyik okát az adócsökkentési program beáldozásában látja Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A hazai kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok jövedelmezősége között változatlanul nagy a szakadék: előbbieknél még mindig több veszteség képződik, mint nyereség – állítja a szakember, aki szerint a gyenge jövedelemtermelő képesség oka, hogy Magyarországon a külföldi működőtőkét ösztönözték, míg a hazai vállalkozások csak a saját kreativitásukra, erejükre támaszkodhattak; ennek tudható be a forrásszegénység és a vagyonállomány csökkenése is. Regionális kitekintésünk azt mutatja, hogy a vállalkozások terhei máshol sem alacsonyabbak.
