BUX 141741.65 1,63 %
OTP 46710 1,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ha az alapellátás meginog, dől a rendszer

Noha az egészségügyi reform legfontosabb feltételeként emlegették az alapellátás megerősítését, ennek eddig semmi jelét nem tapasztalta a Magyar Orvosi Kamara. Elnöke, Éger István szerint a több-biztosítós egészségügyi rendszer egyet jelentene a véggel.

2007. április 5. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

– Mit várnak az új egészségügyi minisztertől, teremthet-e új helyzetet, netán visszarendeződést az ellátásban?
– Ha a tárca élén személycsere történik, az mindenképpen változást eredményez. Jelenleg csak találgatások vannak Molnár Lajos utódját illetően, így az esetleges jelöltekről nem szívesen nyilatkoznék. Az biztos, bárki lesz is az új miniszter, a kamara konszenzusra törekszik, kész tárgyalóasztalhoz ülni és megosztani vele a konkrét javaslatait.
– A miniszterjelölés jogával felruházott SZDSZ-elnök az elmúlt két napban többször is egyértelmű hitet tett a több-biztosítós rendszer mellett. A MOK támogatja ezt a törekvést?
– A több-biztosítós egészségügyi rendszer egyet jelentene a véggel.
– Mit érzékelnek a háziorvosok az egészségügyi kormányzat által oly sokszor hangoztatott szándékból az alapellátás megerősítését illetően?
– Egyre több jel mutat az alapellátás gyengülésére. Jóllehet a szaktárca következetesen cáfolja, egyértelmű tény, hogy jelentős forrásokat vontak ki januártól a rendszerből. Az úgynevezett amortizációs támogatás megvonása praxisonként akár 100 ezer forintos bevételcsökkenést is jelenthet havonta. Mindemellett az adminisztratív terhek növekedése miatt egyre kevesebb idő jut a gyógyításra. Márpedig ha az alapellátás összeomlik, az magával rántja az egész rendszert.
– Mi a véleménye arról a miniszteri rendeletről, amely a háziorvosoknak kötelezően előírja a betegek biztosítási jogviszonyának ellenőrzését?
– Ez is olyan intézkedés, ami lassítja az orvosok munkáját, és nem az ő feladatuk. Az egészségbiztosító dolga, hogy a potyautasokat kiszűrje: a háziorvost nem szabad arra kötelezni, hogy adóellenőrként járjon el. Azt viszont szorgalmazza a kamara, hogy haladéktalanul kérjenek pénzt az ellátásért azoktól, akik nem fizetnek járulékot.
– Milyen állapotban van jelenleg az alapellátás?
– A háziorvosok átlagéletkora 57 év, ami nem nevezhető rossznak, de indokolt volna, hogy a kormányzat – például a régóta ígért, de elmaradt praxisalapok létrehozásával – előmozdítsa a generációváltást.
– Tapasztalható-e az orvosok elvándorlási kedvének növekedése?
– Információink szerint az utóbbi hónapokban megsokszorozódott azon doktorok száma, akik külföldön akarják folytatni gyógyító tevékenységüket. Most már nem csupán érdeklődnek a lehetőségekről, hanem egyértelműen jelzik is a távozási szándékukat.
– A szaktárca a vizitdíjat egyfajta kiegészítő támogatásként emlegeti. Valóban így érzékelik a hatását a kollégák?
– Korántsem nevezném kiegészítő támogatásnak a vizitdíjat, amit a minisztérium kommunikációja szerint is – többek között – az amortizációs támogatás elvonásából származó hiány pótlására vezettek be. Ez egyrészt bizonytalan bevétel, másrészt tisztességtelen helyzetet indukál. A vele járó adminisztráció is nehézkes, és csak arra jó, hogy megossza a szakmát és újabb ellentétet szítson orvos és betege között. Ráadásul igazságtalan, hiszen a praxisok elhelyezkedésének függvénye az ebből származó bevétel.

Szigeti Ildikó
Szigeti Ildikó

Ez is érdekelhet