Egy tavaly nyáron elfogadott jogszabály értelmében a legalább 5 milliárd forint költségigényű vagy minimum 1000 új munkahely létrehozásával járó befektetések kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősülnek: ezekben az ügyekben a szokásosnál gyorsabb ügymenetet garantált a kormány. Lapunk utánajárt, mennyire vált be az intézkedés. Azt tapasztaltuk, hogy a beruházások egy része egyáltalán nem tart abban a fázisban, ahol az adminisztrációs könnyítések már érzékelhetők lennének.
A legtöbb ilyen beruházás a környezetvédelmi tárcához tartozik. A minisztérium tájékoztatása szerint a kivitelezés fázisában lévő csepeli szennyvízprojektre nem volt észrevehető hatása a rendeletnek, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projekt esetében ugyanez a helyzet. A beruházás jelenleg kivitelezési fázisban, a megvalósítás kezdetén jár, befejezése 2009-ben várható. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási beruházás ügyében 2006 óta nem történt engedélykérés, így a rendelet hatása egyelőre nem mérhető. Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt már EU által elfogadott, azonban még csak a tervezés stádiumában van. A kivitelezés 2008-ban kezdődik, így a kiemelt beruházásokra vonatkozó könnyítések hatása ebben az esetben sem érezhető.
Akadnak pozitív példák is: a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projekt esetében például felgyorsult az engedélyezési eljárás. A beruházás ügyeit előrevették a hatóságnál, vagy ha ez automatikusan nem történt meg, a kiemelt beruházás besorolásra felhívták a figyelmet, és az adminisztráció különös gonddal folyt tovább.
A bátaapáti radioaktívhulladék-tároló építését kézben tartó Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.-nál (RHK Kht.) szintén nagyon jók a tapasztalatok. Eddig sem volt gondunk a hatóságokkal, ügyünket most is soron kívül kezelik – mondta lapunknak Hegyháti József, az RHK Kht. ügyvezető igazgatója.
Willin-Tóth Kornélia