Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év elején megkezdett egészségügyi reform legmarkánsabb lépéseként tegnaptól szinte alapjaiban változott meg a fekvőbeteg-ellátás szerkezete. Az országban négy intézményre (az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Svábhegyi Gyermekkórház, a Schöpf-Mérei Ágost Anyavédelmi Központ és a Borsodi Dialízis Centrum) kerül lakat, egytucatnyi kórházban szűnik meg a gyógyító munka, ezek a későbbiekben csak krónikus ellátásra kapnak jogosítványt és pénzt. Csaknem valamennyi kórházban van olyan részleg, amely – aktív ágyak híján – a jövőben nem fogad beteget. A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusai úgy kalkulálnak, hogy országos szinten 60–70 intézmény kerülhet csődbe az új finanszírozási kondíciók alapján. Ezek főleg olyan kisebb kórházak, amelyekben – politikai nyomásnak engedve – ugyan meghagyták az aktív ellátást, de a gyógyító ágyak számát olyannyira megnyirbálták, hogy azt sokáig nem lehet gazdaságosan működtetni. A többségében fideszes irányítású megyei közgyűlések és az általuk fenntartott kórházak vezetői szinte az utolsó percekig ellenálltak, ám a március 31. éjféli határidőig egy-két kivétellel valamennyien aláírták az új kapacitások alapján megfogalmazott finanszírozási szerződést. A dokumentumhoz azonban sokan záradékot csatoltak. Jóllehet e kiegészítések tartalma intézményenként változó, a célja mindegyiknek ugyanaz. A legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, Pokorni Zoltán azt mondta: ezek a záradékok garantálják, hogy a kényszerű ellenjegyzéseket követően is lehessen módosítani a szerződéseken. A minisztériumban úgy fogalmaztak: a kiegészítések csak arra jók, hogy legyen mivel érvelni, ha a későbbiekben bíróságon támadják meg a kórházi kapacitásokat megszabó határozatokat. A tárca jogászai szerint a záradékok alapján utólag nem lehet megváltoztatni a megállapodásokat.
