Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Parlament plenáris ülése március 29-én, csütörtökön nagy többséggel elfogadta Tabajdi Csaba uniós képviselő saját kezdeményezésű jelentését az új tagállamok mezőgazdasági integrációjáról. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja folytatódik a bor- és a zöldség-gyümölcs ágazatban, valamint közeleg a health-check, a korábban elhatározott KAP-reform felülvizsgálata – mondta Tabajdi a döntés után. Az utóbbi ugyan elsősorban a régi tagállamokat érinti, de az újak tapasztalataira is építenek. A szőlő- és bor-, valamint a zöldség-gyümölcs reform során egyes jelenlegi tervezetek alapján további diszkriminációk érik az új tagállamokat, ha történelmi referenciák alapján osztják majd el a forrásokat.
A tíz, 2004-ben csatlakozott tagállam helyzete az agrárterületen a legellentmondásosabb: az újak képviselői hajlanak arra, hogy azt is az unió nyakába varrják, amiért döntően a saját elhibázott politikájuk a felelős, pedig a feszültségek, ellentmondások körülbelül 30 százaléka tudható be a KAP-nak – véli Tabajdi. A közvetlen kifizetéseknél az új tagállamokkal szembeni diszkrimináció miatt ezen országok gazdái eleve hátrányban vannak, az egységes piacon ugyanis csaknem azonos költségszintek mellett versenyeznek. Az újak gazdái még a múlt évben is a régieknek nyújtott támogatás harmadát kapták csak meg Brüsszeltől, ez pedig óriási versenyhátrányt okoz. Bár a költségvetésből ezt ki lehet bővíteni további 30 százalékkal, még így is csak kétharmada a régi tagállamok támogatásának. A tíz új ország gazdái hektárra vetítve a 62-64 százalékát, míg gazdára vetítve a 33 százalékát kapják az EU 15 „régi” tagállamának gazdálkodóihoz képest – derül ki a jelentésből.
Tabajdi szerint a jelenlegi KAP torz szerkezetű, egyaránt vannak túlpreferált ágazatok és mostohán kezelt szektorok is. Előbbire a gabona a legjobb példa, míg az utóbbira a zöldség-gyümölcs, a sertés- vagy a baromfiágazat. Emiatt is ellentmondásos a KAP mérlege Magyarországon, mert nem segíti a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának helyreállítását, sőt tovább mélyíti azt. Magyarországon ma nagy kérdés, hogy mikor váltsanak át az egységes területalapú támogatásról egy új modellre (a végső határidő 2010). Arról, hogy ez mikor éri meg, még nincs magyar álláspont. A lengyelek például 2013-ig szeretnék elhúzni az átállást. A jelentés meghatározó része a KAP jövőjére vonatkozó javaslatcsomag, amely szerint a „nemzeti borítékok” irányába kell menni, sokkal nagyobb mozgásteret adva az agrárszabályozásnak.
