Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tárca reményei nem voltak alaptalanok, az áprilistól érvényes finanszírozási változások a kórházak többségénél javulást eredményeznek – jelentette ki Molnár Lajos múlt pénteki sajtótájékoztatóján. Az egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint az intézmények 60 százalékánál nominálisan is nő a finanszírozás összege, 15 százalékuknál nem változik, míg 25 százalékuknál csökken. A szaktárca első embere azt mondta: a kórházi struktúra átalakításának eredményeként immár valósággá vált a reform „kevesebb ágyon jobb minőség” szlogenje.
A felvázolt finanszírozási változások, pontosabban a javuló és romló pénzügyi helyzetbe kerülő kórházak aránya korántsem nevezhető véglegesnek. A miniszteri ismertetőben elhangzott számok ugyanis csak abban az esetben lesznek valós adatok, ha kivétel nélkül, valamennyi intézmény és fenntartója rábólint a korábban kihirdetett kapacitáselosztásra. Ez viszont – a Regionális Egészségügyi Tanácsok eddigi tömeges elutasító határozatainak ismeretében – nem valószínű.
Molnár Lajos igyekezett eloszlatni a kételyeket és kijelentette: a finanszírozási szerződés akkor is érvényes, ha a fenntartó azt nem írja alá. Azt is hozzátette, hogy a minisztérium mindent megtesz azért, hogy áprilistól már az új megállapodások alapján működjenek a kórházak. E szándékát a miniszter március 22-én az intézmények vezetői előtt is egyértelművé tette.
A jövő hónaptól nem csupán a finanszírozás, de annak szerkezete is jelentősen megváltozik. A járóbeteg-ellátás finanszírozásának összegét 1,36-ról 1,46 forintra emelik és a kórházi aktív ellátás alapdíja is 136 ezerről 146 ezerre nő. A krónikus ágyak után járó napidíj hét százalékkal lesz több, és növelik a népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú gyermek-, sürgősségi és kardiológiai ellátás nemrégiben bevezetett kiegészítő díjazását. Az 52 kijelölt onkológiai centrum kiegészítő támogatását megduplázzák. A korábbinál viszont szigorúbban ellenőrzik a pluszforrások felhasználását.
Az egészségügyi miniszter ismertetője után nem sokkal az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának fideszes alelnöke is sajtótájékoztatót tartott. Mikola István ezúttal Molnár Lajoshoz hasonlóan cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint a kórházak csaknem fele, több mint hetven intézmény nem írja alá az új szerződést. Míg az egészségügyi miniszter azzal érvelt, hogy felelőtlenség volna ilyet tenni, fideszes elődje azt mondta: egyetlen kórházvezető és -fenntartó sem tagadja meg az aláírást anélkül, hogy előtte ne tárgyalna az egészségbiztosítóval.
Pesti Imre, a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának ellenzéki alelnöke úgy fogalmazott: a miniszter sarokba szorította a kórházvezetőket. Állítása szerint arra akarja rábírni az igazgatókat, hogy – megkerülve a fenntartót – aláírják a szerződést. A fideszes szakpolitikus hangsúlyozta: minden esetben a kórház alapító okirata szerint kell eljárnia az intézmény vezetőjének. Csak abban az esetben járhat el önállóan, ha ebben felhatalmazást kap a finanszírozással kapcsolatos dokumentumok aláírására, máskülönben szabálytalanságot követ el és a megállapodás sem lesz érvényes.
