Jól fejlődnek az orosz–magyar energetikai kapcsolatok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön a Moszkva közelében lévő elnöki rezidenciáján fogadta a munkalátogatásra érkező Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Putyin elmondta, hogy megszűntek azok az olajszállítás elmaradásával kapcsolatos két évvel ezelőtti problémák, amelyeket annak idején Gyurcsány Ferenc vetett fel neki. A gázszolgáltatással pedig sohasem voltak gondok, sőt közös terveink vannak a gázszektorban és a közlekedésben – hangoztatta az orosz elnök.
A megbeszélést követő moszkvai sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök kiemelte: a találkozón megállapították, hogy az energetikai kérdésekről minden országnak saját nemzeti érdeke alapján kell döntenie. Magyarországnak az az álláspontja, hogy mindkét országnak fent kell tartania annak lehetőségét, hogy a legjobb megoldást válassza az ár, a megbízhatóság és a garanciák alapján. Ezzel egyetértett Putyin is, aki megjegyezte: nem befolyásolja az orosz–magyar kapcsolatokat, hogy Magyarország honnan kívánja vásárolni a gázt.
Gyurcsány szerint Oroszország, illetve a Gazprom még nem döntött arról, hogy a Kék Áramlat vezeték milyen úton éri majd el Európát. Így aztán a Mol sem dönthetett Magyarországon arról, hogy a lehetőségek, vagyis a Kék Áramlat és az ugyancsak terv szintjén létező Nabucco vezeték közül melyiket választja (lásd interjúnkat a 11. oldalon). Ma még az sem világos, hogy a két vezeték kiegészítője vagy versenytársa lesz egymásnak, mint ahogy az sem, hogy kinek lesz megfelelő mennyiségű értékesíthető gázkészlete.
A találkozón elhatározták, hogy idén ősszel Budapesten rendezik meg a két ország több minisztere, valamint a miniszterelnökök részvételével a kormányközi konzultációt, amely emlékeztet a szomszédos országainkkal megvalósult közös kormányülésekre.
A magyar kormányfő elmondta, hogy az orosz–magyar hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kimerülőben vannak, ezért új megoldásokat kellene keresni. Ezek között említett például egy ötvenmilliárd forintos projektet, amelynek keretében magyar vállalkozók – információink szerint például a TriGránit – több cukorgyárat építenek Oroszország területén. Ugyancsak ötvenmilliárdos projekt szolgálja egy baromfiüzem és vágóhíd megépítését. Logisztikai központok is épülnek; a magyar kormány azt szeretné, ha orosz–ukrán–magyar segédbefektetők segítségével Záhony régiós logisztikai központtá válna.
