Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendszer működőképes, a kisebb-nagyobb hibákat menet közben javítjuk – osztotta meg lapunkkal egy hónapos tapasztalatait Ari Lajos, a vizitdíjbizottság vezetője. A testület folyamatosan figyeli a rendszert, a felmerülő problémákat és észrevételeket összegezik és azt hetente jelentik az Egészségügyi Minisztériumnak. Ari Lajos szerint ahol kell, felülvizsgálják, majd idővel módosítják a szabályokat.
A 300 forintok beszedését több doktor is az orvosi esküjével ellentétesnek ítélte meg, ezért azt nem kéri el a betegeitől. A vizitdíj beszedését megtagadó háziorvosok esetleges szankcióját illetően Ari Lajos hangsúlyozta: törvényi előírásról van szó, így ha valaki ennek ellentmondóan cselekszik, szabálysértést követ el. Jóllehet a vizitdíj a háziorvosnál marad, ám – mivel folyamatosan jelenteni kell az orvos–beteg találkozásokat – az ebből származó bevételről is számot kell adni.
Számításaik szerint havonta körülbelül 150 ezer forint pluszjövedelem folyik be egy-egy háziorvoshoz a vizitdíjakból. A szaktárca sosem titkolta: azzal, hogy a vizitdíjat a háziorvosoknál hagyják, az év eleje óta megvont eszköztámogatási összeget kívánták pótolni vagy kompenzálni. Számos praxis esetében a bevételkiesés mértéke havonta akár a 80 ezer forintot is elérheti, a vizitdíjakból befolyó összeg viszont csak kevés helyen érte ezt el az első négy héten. Több háziorvos is arról panaszkodott lapunknak, hogy meg kell válniuk az adminisztrátortól (akit direkt e célra alkalmaztak), mert a bérüket sem tudják kigazdálkodni.
Ari Lajos elismerte: vannak olyan praxisok, ahol a vizitdíjrendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám mint mondta, a mostani „próbaüzem” tapasztalatai még nem a valós képet mutatják. Nem csupán a rendvédelmi dolgozók, az egészségügyiek is méltánytalannak tartják, hogy nem kaptak automatikus mentességet. A jelenlegi szabályozás szerint a kórházak vagy a rendelőintézetek alkalmazottainak csak akkor nem kell fizetni, ha munkáltatójuk vizitdíjkártyát ad nekik. Az intézmények többségénél azonban nem tudják, hogy ez egyfajta béren kívüli juttatásnak számít-e, ezért nem élnek a lehetőséggel. A miniszteri biztos úgy véli, bizonyos pozitív diszkrimináció megilleti az egészségügyben dolgozókat, ám a kedvezményeket csak olyan esetekben tartja indokoltnak, ha az anyagi veszteséget nem okoz. Példaként az élelmiszerboltok eladóit említette, akiknél természetes, hogy soron kívül a kasszához menjenek, ám a kosár tartalmát nekik is ki kell fizetni.
A miniszteri biztos március végéig kapott megbízást Molnár Lajos egészségügyi minisztertől a rendszer kidolgozásának és beindításának koordinálására. A feladat végrehajtásáért egyébként csak Ari Lajos kap honoráriumot, a bizottság többi tagja „társadalmi munkában” dolgozik.
