BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hatékonyak-e az élelmiszer-ellenőrzések?

Tegnap az ellenőrök a sajtó nyilvánossága előtt találtak egy illegális vágóhidat Érden. Az agrártárca a második félévre törvényjavaslatot készít elő a szigorúbb szankciók érdekében.

2007. március 21. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Széles sajtónyilvánosság mellett folytatódtak a március 12.–április 15. közötti, húsvét előtti élelmiszer-ipari ellenőrzések. Az ellenőrök a sajtó képviselőivel elsőként tegnap egy budapesti, X. kerületi tojásos céghez látogattak el, ahol mindössze apróbb hiányosságokat tapasztaltak – mondta el lapunknak Hajós Ádám fővárosi és Pest megyei főállatorvos –, ezeket helyszíni intézkedésekkel azonnal orvosolni is lehetett. Az üzem nagyságát jól érzékelteti, hogy óránként 60 ezer tojás csomagolására képes. (Miután a tojásokat egyenként is megjelölik, a 10-es vagy 360-as csomagolást külön is jelölni kell.) A második helyszín a szintén X. kerületi Cédrus Piac volt a fővárosban, ahol a húsüzletekben a húsvéti árukat teljeskörűen ellenőrizték, de nem találtak visszaélést, kivéve az egyikben, ahol étkezési sertészsírt nem megfelelő hőmérsékleten tároltak. Emiatt 50 kilogrammot vontak ki a forgalomból és elrendelték a megsemmisítését. A vegyes élelmiszerboltok közül már kettőt is meg kellett büntetni (mindkettőnek külföldi tulajdonosa volt), mivel hiányzott a magyar nyelvű jelölés a csokoládéáruikról. A „nagy fogásnak” a harmadik ellenőrzés bizonyult, Érden. Ott egy élelmiszerüzletet ellenőrizve egy engedély nélküli húsfeldolgozót találtak, továbbá egy füstölőt is (nem beszélve a szabálytalanul fagyasztott csirkékről). Hat mázsa húskészítményt vontak ki a forgalomból, illetve küldtek megsemmisítésre, és állat-egészségügyi bírságot szabnak majd ki, amelynek a felső határa 3 millió forint. (Hajós Ádám szerint a bírság előreláthatóan milliós nagyságrendű lesz.) Az országos ellenőrző akció során az egész élelmiszerláncot vizsgálják, így az állattartó telepeket (a jelölést, a nyomon követhetőséget), az élelmiszer-feldolgozó üzemeket (a húsfeldolgozást, az édesipari termékek és más szezonális cikkek gyártását), valamint a kereskedelmi egységeket. Ez 9-10 ezer ellenőrzést jelent majd összesen; vizsgálják egyebek mellett az élelmiszerek nyomon követhetőségét, jelölését, a higiénés viszonyokat (a szerződéses állatorvosok állatgyógyszer-rendelési, -nyilvántartási tevékenységét is), továbbá a gyógyszer- és növényvédő-, gyomirtó- és tartósítószer-maradványokat, például a primőrök és a déligyümölcsök esetében.
Süth Miklós országos főállatorvos bejelentése szerint az agrártárca a második félévre törvényjavaslatot készít elő a szigorúbb élelmiszer-biztonsági szankciók érdekében. Azon vállalkozások tevékenységét, amelyeknél nem lehet nyomon követni a terméket vagy egyéb súlyos visszaélés tapasztalható, 30 napra, ismételt esetben 60 napra, kirívó esetben pedig akár egy évre is fel lehetne függeszteni a jogszabály tervezete szerint.
Húsipari szakemberek szerint nem feltétlenül a bezárás időtartamának vagy a bírság összegének növelése jelenthet visszatartó erőt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban. Az élelmiszer-ellenőrzésnek a hiányosságokat kell feltárnia, így nemcsak a jelölés hiánya állapítható meg: annak is gyanúsnak kellene lennie, ami nagyon olcsó. Ennek ugyanis az alapanyag elégtelen minősége vagy pedig ismeretlen eredete (feketevágás) lehet az oka. A termékek árát csökkentheti még az is, hogy készítésükkor nem tartják be az élelmiszertörvény előírásait. A sokat emlegetett jelölési hiba ugyanakkor könnyen észrevehető és nem is nagyon kell vizsgálni a terméket, könnyen kiszabható miatta a bírság és látványosak lehetnek az ellenőrzési eredmények is – teszik hozzá a szakemberek, úgy vélve, hogy az élelmiszer-ipari ellenőrzéseket nagyon sokszor nem tisztázott szempontok szerint végzik és nem is mindig ott, ahol kellene. Emlékeztettek a hat évvel ezelőtti húskommandóra, amely mindig a nagyüzemekhez ment el, ahol általában mindent rendben talált, nem kereste meg ugyanakkor azt a szférát, ahol feltételezhetően feltárhatta volna a hiányosságokat. Az idén a húsvét miatt máris rendkívül nyomottan, kilogrammonként akár 500-600 forintért lehet „sonka-lapockát” venni, ami felettébb gyanús a tekintetben is, hogy sonka-e vagy lapocka, pácolással készült-e vagy nem, illetve fehérjetartalma megfelel-e az elvárásoknak.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet