Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mindenki pórul jár a bérek idei alakulásával. A munkaadók költségeit növeli, hogy dolgozóiknak elfogadható szintű bérszínvonalat tudjanak biztosítani – a munkavállalók ennek ellenére komoly reálbérvesztést kénytelenek elkönyvelni –, a jegybank stábja pedig az inflációs nyomás miatt figyelheti aggódva a fejleményeket. Mindez számokra lefordítva: januárban a 7,1 százalékos bruttó béremelés az adó- és járulékváltozások miatt mindössze 0,9 százalékos nettó növekedésre volt elegendő, így nem meglepő, hogy a nekilóduló infláció miatt látványosan, 6,4 százalékkal megcsappant a keresetek vásárlóereje. A reálszférában érdekesnek tartják a KSH által közölt számokat, szerintük azok nem tényleges bérnövekedést mutatnak, hanem az eddig eltitkolt jövedelmek kifehéredését.
A munkaügyi ellenőrzések „kedvelt” területei közül valóban átlag feletti volt a növekedés az építőiparban, feldolgozóiparban, mezőgazdaságban. A foglalkoztatási minisztérium illetékese azonban úgy látja, önmagukban ezek az ellenőrzések nem elegendőek a fizetések kifehérítésére, ahhoz az államnak újabb lépéseket kellene tennie, például a körbetartozások rendezése ügyében.
A magyar munkaerő-piaci helyzetből (7,5 százalék körül legyező munkanélküliség, csökkenő reálbérek) akár az is következhetne, hogy a keleti és északi határ mentén élők az utóbbi időben felpörgő gazdaságú szlovák és román munkaerőpiacon próbálnak állást találni. Erre azonban egyelőre még nincs precedens, ahhoz nyomottak a kinti bérek.
