Feladta a leckét a kórházi menedzsmenteknek az Egészségbiztosítási Felügyelet. A hatóság elnöke precedensértékűnek, iránymutatónak nevezte a szekszárdi Balassa János Kórház ellen most meghozott elmarasztaló határozatát a tegnapi sajtótájékoztatón. Az intézményben azért kezdett vizsgálódni a felügyelet, mert a kórház vezetése az egészségbiztosító által meghatározott ellátási keret túllépése miatt a halasztható műtétek elnapolása mellett döntött. Az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát fölötti beavatkozásokért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fizet.
– A gazdálkodási problémák önmagukban nem indokolják az ellátási kötelezettség elmulasztását – fogalmazott Kovácsy Zsombor. Az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke rámutatott: a panaszok kivizsgálása során kizárólag a biztosítottak szempontjait veszik figyelembe, vagyis a pénzügyi problémákkal – még ha azokért nem is az intézmény a felelős – nem foglalkoznak. A hatóság ezt követően bármelyik kórházat elmarasztalja, ha a szekszárdihoz hasonló szabálytalanságot észlel.
A felügyelethez működése másfél hónapjában számtalan panasz érkezett, jelenleg harminc ügyben folytatnak eljárást. Eddig három esetben hoztak határozatot, amelyekben kivétel nélkül az intézményeket tették felelőssé a hibákért.
Az elnök tájékoztatása szerint jogerősen 400 ezer forintos pénzbírságot szabtak ki a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházra, ahol főigazgatói utasítás alapján ötezer forintot kértek azoktól az ügyeletre érkezőktől, akiknél nem volt taj-kártya vagy beutaló. A felügyelet megállapította: az intézmény vezetője szabályellenesen és félreérthető módon adott utasítást.
A debreceni Kenézy Gyula Kórházat is elmarasztalta és 3 millió forintra büntette a hatóság. Ott a kemoterápiás kezeléshez nem tudott 16 beteg azonnal hozzájutni, mert problémák adódtak az orvosságok beszerzése során.
Az egészségügyi intézmények esetében sajátos következménye lehet a pénzbírságnak, hiszen a kiszabott büntetést a kórházaknak a működési költségük rovására kell kifizetniük. E felvetésre reagálva Kovácsy Zsombor lapunknak azt mondta: meggyőződése szerint a pénzbírság nem okozhat ellátási gondokat, és ahogy a magánszemélyek esetében, úgy az egészségügyi ellátóknál is visszatartó erővel bírhat. Ráadásul a kiszabott bírság 80 százaléka az egészségügyi kasszába folyik vissza.
