Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóllehet a kórházreform nyomán egy-egy speciális kezelésért akár több száz kilométert is utaznia kell a betegnek, a távolság növekedése önmagában nem rontja a gyógyulási esélyeket. A kórházi struktúra átalakítása miatt nem várható a műhibaperek számának ugrásszerű emelkedése – véli Simon Tamás ügyvéd. A műhibaperekre szakosodott jogász szerint az egészségügyi reform több szempontból is kedvező hatással lesz az orvosi és intézményi felelősségvállalásra. Jelenleg az intézményeknek csupán elenyésző hányada rendelkezik felelősségbiztosítással, így a bíróság által megítélt, olykor több millió forintos kártérítéseket a kórházaknak a működési költségük terhére kell kigazdálkodniuk.
A több-biztosítós egészségügyi rendszer jelentős lendületet adna a felelősségvállalásnak – mondta Simon. Számos külföldi példa igazolja, hogy egyfajta kikényszerítő erővel bír, ha az egészségügyi szolgáltató egy üzleti biztosítóval köt szerződést. A profitorientált társaság ugyanis alapfeltételként szabhatja a felelősségbiztosítás meglétét. Sajátos helyzet alakulhat ki viszont a több-biztosítós rendszerben. A kórházak ugyanis értelemszerűen a velük szerződéses jogviszonyban álló társasággal kötnek felelősségbiztosítást, vagyis a biztosítók ilyenkor „önmagukkal szerződnek”.
Manapság szinte teljesen átláthatatlan a rendszer. Nincs egységes nyilvántartás a felelősségbiztosítások létéről és a folyamatban lévő műhibaperekről sem. Jelenleg csupán találgatni lehet a bírósági eljárásokkal kapcsolatban is. A Magyar Kórházszövetségnek sincsenek pontos adatai arról, hogy egy-egy tagkórháza ellen éppen folytatnak-e eljárást, és ha igen, annak mi a tárgya és a perértéke.
Simon fontos előrelépésnek nevezte az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását. Véleménye szerint a felügyelet működése a lakosság tájékozatlanságát is csökkentheti. Komoly probléma ugyanis, hogy a betegek többsége nem tudja, kitől és milyen esetben kérhet jogorvoslatot. Miközben 16-féle eljárás indítható a nem megfelelő egészségügyi ellátással kapcsolatban, a perek többségében csupán két-három szempontból vizsgálják a felelősséget. A legtöbben etikai, illetve polgári jogi eljárást indítanak az orvossal vagy az intézménnyel szemben, holott sokszor fogyasztóvédelmi aspektusból is érdemes megnézni, ki és milyen hibát vétett.
