Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kórházbezárások és átszervezések kapcsán egyre több orvos tervezi, hogy bírósághoz fordul az elmaradt ügyeleti díjak kifizetése érdekében. Eddig csupán egyetlen ügyben született jogerős bírósági ítélet, de további húsz hasonló per van folyamatban. Miután az Európai Bíróság korábban kimondta, hogy az ügyeletben eltöltött idő is teljes értékű munkaidőnek számít, a doktorok egyre-másra indítják a pereket. A jelenlegi hazai gyakorlat szerint nem a teljes ügyeleti időt díjazzák munkaidőként, mindössze annak egy bizonyos hányadát.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden jogi segítséget megad a perre menő orvosoknak – mondta lapunknak Gyenes Géza főtitkár. Az utóbbi hetekben ugrásszerűen megnőtt azok száma, akik jogorvoslatot kérnek az elmaradt ügyeleti díjuk kapcsán. Jóllehet a doktorok csak egyenként kezdeményezhetik a bírósági eljárást, a MOK mindenkinek azt javasolja, hogy intézményenként egyesítsék az ügyeket és csoportosan forduljanak bírósághoz.
A kamara becslései szerint ha valamennyi kórházi orvosnak és szakdolgozónak kifizetnék az ügyeletért járó díjkülönbözetet, az legalább 36–38 milliárd forintjába kerülne az államnak. Egy-egy orvosnak akár 3–6 millió forintot és annak kamatát is megítélheti a bíróság. Az átlagosan járó elmaradt ügyeleti díj a kórházban dolgozók esetében 1,5, az alapellátásban pedig 1,6 millió forint.
Az átszervezések és a kórházbezárások nem jelentenek majd problémát az ügyelet megszervezésekor – véli a főtitkár, aki nem tart attól, hogy az orvosokat úgynevezett műszakozásra köteleznék, vagyis előírnák számukra, hogy egy héten négyszer 12 órát dolgozzanak. Ez utóbbi ugyanis nehézkessé tenné az ügyeletszervezést, hiszen a műszakban dolgozót nem lehet túlmunkára kötelezni.
A kormánynak nincs és nem is volt fizetési kötelezettsége – vallja rendületlenül az Egészségügyi Minisztérium (EüM). Az elmaradt ügyeleti díjakat az intézmények fenntartóinak kell kifizetnie, ha a bíróság úgy dönt. Ennek ellenére a szaktárca szorgalmazza egy olyan jogszabály megalkotását, amelyben az ügyelet munkaidőnek minősül, amelyet éppen ezért tényleges munkával kell kitölteni.
Az EüM szerint a 25 EU-tagországból 23-ban nem fizetik ki a teljes ügyeleti díjat, vagyis nem kifejezetten magyar problémáról van szó. A kormány megkezdte az ügyeleti rendszer átalakítását, a decemberben elfogadott kórházfejlesztési törvény ugyanis több részlettel is segíti a probléma megoldásában, például koncentráltabbá teszik az ellátást.
