Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke jegyzi azt a legutóbb benyújtott törvényjavaslatot, amely a költségvetési gazdálkodás transzparenciáját erősítené. A hét pontból álló javaslat érinti többek között az idei költségvetésről, illetve az államháztartásról szóló törvényeket, de módosítanák a büntető törvénykönyvet is. A Fidesz-indítvány indoklása szerint a kormány óriási méretű túlköltekezése költségvetési válságba sodorta az országot, államadósságot generált, a versenyképesség javításához pedig költségvetési önfegyelmet kell tanúsítani, ehhez eszközöket adna javaslatával az ellenzéki párt.
Csakhogy már az első paragrafusban lazítanak a fejezeti egyensúlyi tartalékhoz való hozzáférés szabályain, mentesítve a költségvetési szerveket (GVH, MTA, ügyészség, Alkotmánybíróság, bíróságok) a maradványképzési kötelezettség alól.
A hatályos költségvetési törvény szerint ugyanis a fejezeti egyensúlyi tartalékhoz csak abban az esetben férhetnek hozzá a szervek, ha negyedévente leadott jelentésük igazolja, hogy nem szálltak el a kiadásaik.
A következő pontban a kormány számára írnak elő tájékoztatási kötelezettséget: a makrofolyamatokról havonta, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű egyenleg-prognózisáról negyedévente kellene informálni a közvéleményt (jelenleg havonta szolgáltat adatot a PM, de csak a pénzforgalmi egyenlegről). A javaslat alapján nyilvánosságra kellene hozni a költségvetési szervek lejárt tartozását. A vállalkozások és az állam kapcsolatát érinti, hogy a költségvetési szerveknek a teljesítésről szóló számla befogadását követően 30 napos határidővel ki kellene fizetni a beszállítókat – ezt az államháztartási törvényben rögzítenék. A javaslat véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy az ellenérték késedelmes kifizetése miatt a költségvetési szervekkel szerződő cégek megelőlegezik az áfát a büdzsének. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját ugyanis nem a vállalkozó teljesítéséhez, hanem ahhoz az időponthoz kötnék, amikor a költségvetési szerv kiegyenlíti az ellenértéket.
Szigor is társulna az intézkedésekhez: hároméves szabadságvesztést kockáztatnának a költségvetési közérdekű adatokról hamis tájékoztatást adók, illetve az adatvédelmi törvény kiegészülne azzal, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását biztosítani kell a makrogazdasági mutatószámok esetében is. A törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lépne hatályba, vagyis már az idei költségvetést is érintenék az intézkedések.
