Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megemelte 2007-re szóló inflációs előrejelzését a novemberi prognózishoz képest a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, tegnap megjelent inflációs jelentésében. Az első félévben a szabályozott árak emelése és a támogatási rendszerek (például gázár) megváltoztatása határozza meg leginkább az inflációt – a későbbiekben viszont jótékonyan hatnak az alacsonyabb nyersanyagárak és az erősödő árfolyam. A jegybank szakértői szerint a következő hónapokban 9 százalék körül tetőzhet az infláció, ami az év végére csökkenő pályára áll, és 2008-ra a középtávú cél közelébe kerülhet mind a maginfláció, mind a teljes fogyasztói árindex. Az MB feltételezi továbbá, hogy 2008-ban a vártnál mérsékeltebb hatása lesz a szabályozott árak (köztük is különösen a gázár) alakulásának. A legnagyobb bizonytalanságot a magas inflációs várakozások (a lakosságénál mérsékeltebb a vállalkozások körében), illetve azoknak a bérmegállapodásokban lecsapódó hatása jelentik.
Első látásra meglepő, hogy annak ellenére adnak változatlan prognózist a bruttó hazai termékre (GDP), hogy a növekedés egyes összetevői közül a korábbinál magasabb exportdinamikából és állóeszköz-felhalmozásból indulnak ki. A magyarázat a KSH módszertanában, pontosabban annak tavalyi változásában keresendő: a hivatal áttért a láncindexálás (mindig az előző évet alapul vevő) számításra. A szakértők szerint a növekedés exportvezérelt marad, de az élénk külső konjunktúra ellenére a beruházási aktivitás nem lesz erős – múltbeli tapasztalatok alapján arra jutnak, hogy a kedvező nemzetközi konjunktúra már mérsékeltebb hatást gyakorol csak a magyar gazdaságra. Érdemi élénküléssel nem számolnak 2008 végéig, ám abban az évben a növekedés szerkezete változhat: kissé emelkedhet a fogyasztás, és a beruházásokban egyre nagyobb mértékben jelenhetnek meg az uniós források.
Az MNB szakértői úgy látják, a bérkiáramlás megugrása a harmadik negyedévben – ami időben egybeesett a megszorítások kezdetével – a munkát terhelő adók növekedése miatt előrehozott kifizetésekhez köthető. Figyelmeztető jelnek tartják a rendszeres kifizetések stabilan erős növekedését (ami az inflációs várakozások miatt kedvezőtlen jel), ugyanakkor úgy vélik, ebben szerepet játszhat a színlelt szerződések növekvő arányú megszüntetésének torzító hatása is. A jelentésben rögzítik, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született bérmegállapodás (5,5–8 százalék) összhangban lehet a prognózissal, de mivel a tényleges béremelkedés rendre meghaladja a megállapodásban foglaltakat, béroldalról felfelé irányuló kockázatokat látnak.
