Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A reformokkal kapcsolatban nem kergetek illúziókat, (…) nincs esély holnap átfogó megállapodást kötni. A lassú lépések politikáját kell folytatni” – állapította meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt pénteken publikált Szembenézés című írásában.
A politikai elemzők szerint az egyik napilap mellékleteként közölt kormányfői elemzés nem tartalmaz új elemet, egyetlen újdonsága a reformok kommunikálásának tervezett módosítása és a társadalmi támogatottság szükségességének belátása. Ennek jegyében a kormányfő az írja: „Az eddigi tapasztalatok alapján ki kell tágítani a koncepcióalkotó és a döntéshozatali folyamatot. Megpróbáljuk ’demokratizálni’ a munkát, kiemeljük a meglehetősen zárt parlamenti térből a hosszabb távú reformok előkészítő szakaszát. A kormány pedig részletes menetrendet alkot, amelyben bemutatja az egymást követő döntések tárgyát, célját, várható ütemezését.”
Gyurcsány szerint „tárgyalni kell, megállapodásra jutni azzal, akivel lehet; ha nem tudunk országosan egyeztetni, akkor bátorítani kell a helyi megbeszéléseket. Ha a pártok nem jutnak egyről a kettőre, akkor szakmai szervezetekkel kell konzultálni és nem kell válaszolni minden bántó megjegyzésre, igaztalannak gondolt vádra”.
A reformok védelmében több adat is szerepel az írásban. Eszerint az Európai Bizottság 2006-os jelentése szerint a jelenlegi 10,4 százalékos GDP-arányos magyar nyugdíjkiadás 2050-re 6,7 százalékponttal nő. Míg a mai szint magas ugyan, ám az EU-átlaggal megegyezik, a 2050-es prognózis messze meghaladja viszont az akkorra várt 12,8 százalékos átlagot és a legmagasabbak között lesz. Az egészségügyi, tartós ápolási, oktatási és munkanélküli-segélyezési összkiadásokkal együtt számítva pedig a GDP 21,2 százalékáról 28,8 százalékára nőnek a kiadások 2050-re, miközben az EU–25-ök átlaga 23,4-ról 27 százalékra emelkedik. A magyar gazdaság a jóléti kiadások arányának ilyen mértékű növekedését pedig nem viseli el – véli a kormányfő.
