Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása is szerepel a kormány aktuális jogalkotási programjában. A változtatás szükségességét uniós jogharmonizációs okok magyarázzák: Brüsszel ugyanis még 2006 tavaszán elfogadta az adatmegőrzéssel kapcsolatos irányelvet. A magyar jogszabály ugyan rendelkezett az adatmegőrzés kötelezettségéről, de elég homályosan írta le, hogy a szolgáltatóknak pontosan milyen adatokat kell megőrizniük.
Az elektronikus hírközlési szolgáltató a számlázás és a díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából egyebek mellett a következő adatokat kezelheti: az előfizetői hozzáférési pont hívószámát, illetve a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók hívószámait, a kommunikáció kezdő és záró időpontját, az adatforgalom irányát, valamint a továbbított adat terjedelmét. A mobilhálózaton történő kommunikációnál pedig egyebek mellett az adott szolgáltatás nyújtásának időpontjában az adott cellaazonosítóhoz tartozó cella tényleges földrajzi helyének meghatározását lehetővé tevő adatokat. A szolgáltatók természetesen az internetes kommunikációval kapcsolatos adatokkal is rendelkeznek. A szolgáltatók a számlázással kapcsolatosan egy évig és 30 napig kötelesek megőrizni az általuk kezelt adatokat, és a tervezet szerint összességében két évig kell tárolniuk ezeket – ez korábban három év volt. Ez idő alatt az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekből, illetve a közbiztonság védelme, valamint bűncselekmények üldözése céljából átadni vagy hozzáférhetővé tenni a felhasználó, illetve előfizető bármilyen kért adatát a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, nyomozó hatóságoknak, ügyészségeknek, valamint bíróságoknak. A jogszabály tervezete azt is kimondja, hogy az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.
